Jóllehet, a XIX. század folyamán a városban többen végeztek hosszabb-rövidebb ideig meteorológiai méréseket, ezek inkább csak történelmi értékűek, mert sem a mérési módszerek, sem a műszerek nem voltak egységesek. Az itt közölt száz éves adatsor első harmadának mérési helyeire vonatkozó alapos, mindenre kiterjedő ismertetése dr. Simor Ferenc geográfus egyetemi tanárnak köszönhető. A pécsi meteorológiai állomás 2020 szeptemberében elnyerte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elismerését: a „WMO Centennial Observing Station” / „WMO Százéves állomás” címet. |
Az első helyszín Pécs belvárosában, az Apáca utca 14. alatti ház kertje, ahol a mérések már 1898-ban megkezdődtek és 1916. augusztus 31-ig folytak. Az épületekkel és magas tégla-kerítéssel körbevett kert kimondottan „városi” állomás volt.
Ezzel szemben az 1916. szeptember 1-jétől 1918. november 30-ig a városi Fertőtlenítő Telep területén folyó mérések lényegesen szabadabb felállítási körülmények között folytak. A hőmérséklet mérése még itt is ún. bádogernyőben folyt az épület északi oldalán. Ezt követően a város szerb megszállása miatt a mérések 1921. november végéig szüneteltek, kivéve az 1919. január 8. és május 20. közötti időszakot. A pótolt adatok a Pécshez akkoriban legközelebb működő szálkai éghajlati állomás méréseiből származnak.
A városban 1921. november 22-én indultak meg újra a mérések, ezúttal a később egyetemi rangra emelt főreáliskola Rákóczi út 80. alatti ingatlanán. Először itt került a hő- és nedvesség mérése angol típusú hőmérőházba. Rövid működés után 1922. június 26-tól személyzethiány miatt az Apáca utcai Notre Dame Zárda kertjébe költözött az állomás, ahol 1924. október 22-ig folytak a mérések, de ekkortól csaknem 20 éven keresztül ismét az egyetem ad otthont az állomásnak. Ugyancsak itt kezdődtek meg a napfénytartam mérések 1925. szeptember 1-jétől.
Igen zaklatottak voltak a mérések a háborús években. 1943 júliusa és 1944 novembere között hol az egyetemi, hol pedig az 1931-ben létesült Pius intézeti állomás szolgáltatta az adatokat. Ez utóbbi az Egyetem Ifjúság útja 6. alatti kertjében volt. 1944. december 1-jétől az észlelések mindkét helyen megszakadtak. Az 1945. április 30-ig tartó hiányt Szekszárd mérései pótolják. 1945. május 1-jétől ismét az Egyetem Rákóczi úti állomása mért, de mindössze néhány hónapig, mert 1946. február 19-én üzembe lépett a jelenlegi Uránváros területén épült Pécs Mecsekalji Repülőtér, s a mérések már főhivatású észlelőkkel itt folytak egészen 1957. március 31-ig. A kezdetektől eddig számítva minden állomás néhány kilométeren belüli területre esett.
Nagy változás történt viszont 1956. július 7-ét követően, amikor a mérések a városközponttól kb. 10 km-re délre elhelyezkedő pécs-pogányi repülőtéren folytatódtak. Ennek tengerszint feletti magassága 200 m (kb. 50 méterrel több, mint a városi állomásoké). A műszerek elhelyezése viszont ideálisnak mondható. Néhány áthelyezés a repülőtéri állomás esetén is történt. 1969. március 3-ig magán a repülőtéren, ezután 1998. március 24-ig a néhány száz méterre lévő adóház területén, majd ezt követően ismét a repülőtéren folytak a mérések és jelenleg is ott folynak.
Sorszám | Állomás neve | Földrajzi szélesség | Földrajzi hosszúság | Időszak kezdete | Időszak vége |
---|---|---|---|---|---|
1 | Pécs, Apáca utca 14. | 46°04'37" | 18°13'29" | 1898.06.01. | 1916.08.31. |
2 | Pécs, Fertőtlenítő Intézet | 46°04'16" | 18°14'30" | 1916.09.01. | 1921.11.12. |
3 | Pécs, Főreáliskola / Erzsébet Egyetem | 46°04'26" | 18°14'13" | 1921.11.22. | 1946.02.18. |
4 | Pécs, Notre Dame zárda | 46°04'33" | 18°13'23" | 1922.06.26. | 1924.10.21. |
5 | Pécs, Pedagógiai Főiskola | 46°04'40" | 18°12'20" | 1931.11.26. | 1963.02.28. |
6 | Pécs, Mecsekalji repülőtér | 46°03'37" | 18°11'35" | 1946.02.19. | 1957.03.31. |
7 | Pécsi Meteorológiai Állomás (pécs-pogányi repülőtér) |
46°00'00" | 18°14'00" | 1956.06.02. 1998.03.24. |
1969.03.03. napjainkig |
8 | Pécs-Pogány, repülőtér (adóház) | 46°00'21" | 18°13'58" | 1969.03.03. | 1998.03.24. |