A csapadék és a hőmérséklet adatok együttes felhasználásával készítette el Péczely György Magyarország éghajlati körzeteit. Miután az osztályozás feltételrendszere nem változott, az éghajlatváltozás az éghajlati körzetek határainak módosulásán is követhető.

Az emelkedő hőmérséklet hatását tükrözi, hogy míg az 1961-1990 időszakban (1. ábra) hazánk legnagyobb része a mérsékelten meleg – száraz klímatartományba tartozott, addig az 1991-2020-as évekre a meleg – száraz kategória vált uralkodóvá (2. ábra). A korábbi években még több helyen előfordultak mérsékelten hűvös, illetve hűvös kategóriák, de ezek a legutóbbi évtizedekre csak a magasan fekvő területekre húzódtak vissza, a Bükk-fennsík az egyetlen, ahol hűvös – nedves éghajlati viszonyok uralkodnak. Az éghajlati osztályok összehasonlítása azt is jól mutatja, hogy a csapadék sokkal kevésbé változott 30 év alatt, mint a hőmérséklet: a kategóriák nedvességet jellemző része a legtöbb helyen változatlan maradt.