HungaroMet: 2024. december 17. 14:25
2024. decemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint friss termésbecsléseket is bemutatunk.
A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen van rossz állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek között Afrika déli és északnyugati részén és Mexikóban. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index csak kisebb foltokban lát Argentínában, Paraguayban, Dél-Afrikában, illetve Marokkó térségében (2. ábra). A becsült novemberi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány, de többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Mexikóban, Indiában és nagy területen Afrikában is (4. ábra).
Az északi féltekén többnyire kedvező a kalászosok állapota, de Európában és Északnyugat-Afrikában sokfelé okozhat problémát a csapadékhiány. A déli féltekén a kukoricára többnyire kedvezőek a körülmények, problémák helyenként Afrikában, illetve Ausztrália keleti és déli részén a búzával vannak (5. ábra).
Európa
A 2024. október 1. és november 16. közötti időszakban Európában többféle időjárási anomália fordult elő, melyek számos országban okoztak súlyos problémákat a mezőgazdaságban (6. ábra). Az őszi kalászosok állapota jellemzően kielégítő, noha Románia, Bulgária, Kelet-Ukrajna és Oroszország egyes európai területein a vetések fejletlenek maradtak a száraz talajok miatt. Európa más részein a csapadékhiány nem okozott számottevő károkat a növényekben. Az Ibériai-félszigeten az októberi intenzív esők után a novemberi csapadékszegény és meleg időjárás kedvezett a vetések gyors fejlődésének. Északkelet-Spanyolországban azonban a túlzott nedvesség miatt bizonyos területeket nem sikerült időben bevetni, így rövidebb tenyészidejű fajták vetését tervezik decemberben és januárban. Olaszország északi régióiban a száraz időjárás szintén kedvezett a téli kalászosok fejlődésének. Közép- és Észak-Európában a vetési munkálatok lezárása után a mérsékelt hideghullámok nem okoztak kárt, miközben a talajnedvesség tartalékok megfelelő szinten maradtak. Szicília térségében a csapadék biztosította a durum búza vetési feltételeit, habár a mélyebb talajrétegek továbbra is szárazak. A hidegtűrés kialakulása, mely a téli nyugalmi időszakban védi a növényeket, kissé késik, különösen Lengyelországban és a balti államokban, ahol a szokásos időben elvetett növények lassabb fejlődést mutatnak.
Őszi összefoglaló
Az ősz kezdete Európa nagy részén a szokásosnál melegebb idővel indult, különösen Közép-, Dél- és Kelet-Európában, míg intenzív viharok (Boris, DANA) okoztak jelentős esőzéseket Nyugat- és Közép-Európa több részén (7. ábra). A csapadéktöbblet jelentős volt Spanyolország keleti és déli régióiban, Franciaország középső részén, az Egyesült Királyság déli területein, valamint Észak-Olaszországban és Románia északkeleti részén. Sok helyen a felhalmozódott csapadék a sokévi átlagnál 50–100%-kal, néhol akár 150%-kal is magasabb volt. Ezzel ellentétben csapadékhiányt mértek Írország és az Egyesült Királyság északi részén, Északkelet-Lengyelországban, a balti államok keleti részén, valamint Fehéroroszország délnyugati régióiban és Dél-Oroszországban. A hőmérsékleti többlet Kelet- és Északkelet-Európában volt a legmarkánsabb, ahol az átlagos napi hőmérséklet 1–3 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot, különösen Észak-Ukrajnában, Oroszország európai részén és Délkelet-Finnországban (8. ábra). Különösen forró időszakok jelentkeztek szeptemberben és október elején Közép- és Kelet-Európában, majd a Boris nevű vihar következtében hirtelen, 15 °C-ot meghaladó lehűlés történt Közép-Európában. Hidegebb időszakok főként az Egyesült Királyság és Törökország keleti részein fordultak elő, ahol az átlag alatti hőmérsékletek voltak jellemzőek.
A vizsgált időszakban (2024. november 1. – december 7.) Európa számos régiója a szokásosnál szárazabb időjárást tapasztalt, miközben az Ibériai-félszigeten a hőmérséklet kiemelkedően magas volt. Errefelé a hőmérséklet 2–3 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot (9. ábra). Hidegebb időszakok csak átmenetileg fordultak elő az Egyesült Királyság északi vidékein, Észak-Dániában, valamint Magyarország, Románia és Ukrajna határvidékén (10. és 11. ábra). Törökország középső területein azonban december elején jelentősebb hideghullám érkezett, ahol a minimum hőmérsékletek -10 °C alá süllyedtek.
Az időszak csapadékmennyiségében nagy eltérések mutatkoztak: Oroszország nyugati részének egy kis régiójában, valamint Görögország északkeleti területein a csapadéktöbblet meghaladta a sokévi átlag 50–100%-át (12. ábra). Ezzel szemben jelentős csapadékhiányt mértek Fehéroroszország déli területein, Délkelet-Lengyelországban, Ukrajna nyugati régióiban, Szlovákiában, Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában, Észak-Olaszországban, Spanyolországban és Svédország déli részén. Ezeken a területeken a csapadék mennyisége a szokásos érték 50–100%-ával volt kevesebb, és a szárazság következtében a talajnedvesség szintje kritikus szintre csökkent. Sokfelé ez volt 1991 óta a legszárazabb időszak az évnek ebben a szakaszában.
Amerikai Egyesült Államok
December elején sokfelé száraz idő uralkodott az országban, mely segítette a még kint lévő termés betakarítását, és az őszi vetéseket. Ugyanakkor nagy területen van jelentős csapadékhiány: az őszi búza termőterület mintegy 29%-án volt aszály december 10-én (13. ábra).
Az ország búza termését a 2024/25-ös kereskedelmi évben 53,6 millió tonnára becsülik, amely mintegy 10%-kal több a tavalyi értéknél, a termőterület pedig 15,6 millió hektár.
Mexikó
Az ország kukorica termése a 2024/25-ös kereskedelmi évben 23,7 millió tonna, míg a termőterület 6,1 millió hektár körül várható, mindkét érték 10%-kal kevesebb az öt éves átlagnál. A csökkenés fő oka a víztározók alacsony vízszintje és a tartós szárazság.
Ausztrália
Kelet-Ausztráliában a hónap eleji jelentős esőzések (25-75 mm) tovább késleltették az őszi kalászosok betakarítását, és a jelentések szerint további romlást okoztak a gabonaminőségben. Ugyanakkor a csapadék megfelelő vagy bőséges talajnedvességet biztosított a nyári növények számára, valamint növelte az öntözött kultúrák víztározóinak szintjét. A keleti országrészben szokatlanul meleg időjárás gyorsította a nyári növények fejlődését; a hőmérsékletek 2–4 °C-kal az átlag fölött alakultak.
A búza termés a 2024/25-ös szezonban 31,97 millió tonna lehet, mely 23%-kal magasabb az előző évi értéknél. A repce termés 5,6 millió tonna körül várható, ez pedig 8%-kal kevesebb az előző évhez viszonyítva.
Dél-Afrika
A kukoricatermő övezet nagy részén a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott december elején, miközben a csapadék hiánya csökkentette a korai nyári növények számára elérhető talajnedvességet. Csak az ország keleti partvidékén hullott 10–20 mm csapadék. A kukoricatermő vidék hőmérséklete 1–5 °C-kal haladta meg az átlagot. Az ország többi részén a forró és száraz idő a nyári növények gyors fejlődését eredményezte.
Argentína
December elejét az ország nagy részén meleg, záporos időjárás jellemezte, amely kedvező körülményeket biztosított a nyári növények számára szinte minden fontos mezőgazdasági térségben. Az esőzés Buenos Airestől északra 25–50 mm-t tett ki, egyes helyeken elérte a 100 mm-t is, különösen Chaco gyapottermesztő vidékein. Ez a második egymást követő hét volt, amikor kedvező csapadék hullott a korábban száraz Paraná-alföld déli részein. A nyugati mezőgazdasági régiókban, La Pampától Salta tartományig az eső mennyisége jóval kevesebb, 5–25 mm között változott. Észak-Argentínában a hőmérsékletek az átlagos körül mozogtak, a nappali csúcsértékek gyakran 35 fok fölött, helyenként 40 fok körül alakultak. Délebbre azonban a hőmérséklet helyenként 4°C-kal elmaradt a sokévi átlagtól.
A kormány adatai szerint december 5-ig a kukorica 60%-a, míg a szója 54%-a került elvetésre. A napraforgó vetési munkálatai 99%-os, míg a gyapot vetése 47%-os készültségi szinten állt, miközben a búza és az árpa betakarítása 47%-on, illetve 9%-on tartott.
Argentína szója termését 52 millió tonnára becsülik, ez 8%-kal több, mint tavaly. A hozam 3 t/ha, a betakarított terület 17,3 millió hektár lehet. Argentína a világon a harmadik legnagyobb szója termelő országa, a világ termelésének 12%-át adja. Az országban ebben a szezonban jelentősen átalakult a szántóföldi növények szokásos vetésforgója, ugyanis egy kártevő (mezeikabóca) miatt a kukorica vetésterülete jelentősen lecsökkent, a helyére pedig szóját vetnek a gazdák.
Brazília
December elején záporok öntözték Brazília déli mezőgazdasági területeit, amelyek időben biztosították a nedvességet a vegetatív és termésképződési fázisban lévő kukoricának és szójának. A csapadék mennyisége Mato Grosso do Sul és São Paulo államoktól délre egészen Rio Grande do Sulig 25–100 mm között alakult, helyenként meghaladva ezt az értéket, csupán néhány kisebb száraz zónát hagyva. Az esőzés a hőmérsékleteket átlagos szintre csökkentette. Paraná állam kormányzati adatai szerint december 2-ig az első vetésű kukorica és szója több mint 50%-a a virágzás és a szemfejlődés fázisában járt. Rio Grande do Sul államban a kukorica vetésének 90%-a befejeződött december 5-ig, a növények több mint fele a termésképződés szakaszában volt; eközben a szója vetésének 80%-a elkészült, a búza aratása pedig 99%-os készültséget mutatott. Északabbra, a közép- és északkeleti fő termelési régiókban a meleg, záporos idő kedvező feltételeket teremtett a kelő és vegetatív fázisban lévő szójának, a legtöbb helyszínen 10–50 mm csapadékkal. A dél-brazíliaihoz hasonlóan itt is átlagos hőmérsékleteket mértek.
Az ország búza termését a 2024/25-ös kereskedelmi évben 8,1 millió tonnára becslik, amely nagyjából megfelel az előző évinek és mintegy 7%-kal kevesebb az öt éves átlagnál. A termőterület 3 millió hektár, ez 10%-kal kevesebb az előző évek átlagánál. A termésátlag 2,7 t/ha lehet.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2024. december 17.
1. ábra
VHI Index 2024. december első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat,
felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. december első dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül,
nyugalomban van.
3. ábra
A 2024. november havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)
4. ábra
2024. november becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)
5. ábra
Növény monitor 2024. november végén (forrás: www.cropmonitor.org)
(A színek jelentése: sötét szürke - szezonon kívül, barna - nincs adat, zöld - kedvező állapot, sárga - kisebb probléma van, narancs - gyenge fejlettség, kék - nagyon gyenge állapot)
6. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. november 1. és december 7. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet,
sárga pöttyök: magas hőmérséklet, kék karikák: alacsony hőmérséklet)
7. ábra
A 2024. őszi középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
8. ábra
A 2024. őszi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
9. ábra
A 2024. november 1. és december 7. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
10. ábra
A 2024. november 1. és december 7. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
11. ábra
A 2024. november 1. és december 7. közötti időszakban előfordult hideg napok (Tmin<0) száma (db)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
12. ábra
A 2024. november 1. és december 7. közötti időszak csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
13. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2024. december 10-én (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület,
sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)