2021. áprilisi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Afrika és Argentína déli részén. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek, mely a növényzetben is megmutatkozik, nem nagyon fordulnak elő a világon (2. ábra). Bár Oroszország európai területének déli részét a térkép aszályosnak mutatja, de mint majd később látjuk, ezt valamilyen más okból láthatja így a műhold. A márciusi csapadékösszeg anomália globális térképén hatalmas különbségeket láthatunk a sokéves átlaghoz képest: Afrika középső tájain február után ezúttal is nagy hiány mutatkozik, miközben Ausztráliában szokatlanul sok eső esett (3. ábra).

Európa
A 2021. március 1. és április 20. közötti időszakban Európa időjárását legmarkánsabban a hideghullámok jellemezték, de e mellett nagy területen alakult ki csapadékhiány, másfelé pedig csapadéktöbblet (4. ábra). Két nagy hideghullám alakult ki a kontinensen, az első március közepén, amikor a Skóciától Görögországig terjedő széles sávban többfelé -5, -10 Celsius fokig is lehűlt a levegő. Franciaországban, Olaszországban, Délkelet-Európában és az Egyesült Királyságban az átlagosnál jóval több fagyos nap fordult elő (5. ábra). Március végén jelentős fölmelegedés zajlott, helyenként 25 fokig melegedett a levegő, majd április elején újabb sarkvidéki levegő árasztotta el a kontinens nagyobb részét újabb fagyokat okozva. Az éjszakai fagyokból csak a kontinens legdélebbi, tengerparti részei maradtak ki. -5 Celsius fok alatti minimumok fordultak elő Franciaországban, Olaszország északi és középső részein, Németország déli felén, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában és hazánkban (6. ábra). Helyenként -10 fokos minimumok is előfordultak, ráadásul a hideg tartósnak is bizonyult, több egymást követő nap is fagyos volt a reggel (7. ábra).

Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens középső és déli részén 0,5-2 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól (8. ábra).  Mintegy 0,5-2 fokkal enyhébb volt az idő a szokásosnál Észak-Európában és a Pireneusi-félszigeten.
Csapadékhiány jellemezte a kontinens nagyobb részét, főleg Nyugat-, és Közép-Európát, ahol a szokásos mennyiségtől 50-80%-kal maradt el a csapadékösszeg (9. ábra). Ezzel szemben többlet volt Délkelet-Európa jelentős részén, Törökországban, különösen pedig Oroszország európai részének déli részén és Norvégiában, ahol a szokásos értéknek helyenként a duplája is lehullott.

A hideghullámok lelassították az őszi vetések tavaszi fejlődését. Amíg korábban az átlagosnál előrébb tartottak a fejlődésben, mostanra ez visszaesett az átlag körüli szintre, sőt Franciaországban és Olaszországban már le is vannak maradva attól. Ennek ellenére a termésátlagokra ez egyelőre nincs jelentősebb mérséklő hatással, inkább csak a repce szenvedett fagykárt, de ennek a növénynek jó a regenerálódó képessége.

A hideg és a sokfelé száraz talaj a tavaszi vetéseket is hátráltatta, a kikelt növények pedig szenvedtek a hidegben és a csapadékhiányban. Főleg a korán vetett növények, így a tavaszi árpa sínylette meg a hideget, főleg Szlovákiában, Csehországban és hazánk északi részén. Az EU legnagyobb tavaszi árpa termelő országában, Spanyolországban azonban februárban rendben elvégezték a vetést, az állományok jó állapotban vannak. Időben befejeződött a vetés Franciaországban, a Benelux-államokban, Németországban és Lengyelországban. Ukrajnában és Romániában is befejezték a vetést, bár a hideg kissé hátráltatta a munkákat.
Franciaországban a március második felében elvetett cukorrépának mintegy 10%-át újra kell vetni, mert kifagyott; Németországban és Lengyelországban pedig 7-10 napos késés van a szezonban az előző évhez képest.
A kukorica vetése időben kezdődött Romániában, Bulgáriában, Franciaország déli részén, Olaszországban és Görögországban, de a növények fejlődését a hideg jelentősen lelassította. Az északabbra eső termőterületeken az alacsony talajhőmérséklet miatt április 20-ig még nem kezdődött el a vetés. Spanyolországban és Portugáliában nem okozott gondot a hűvös idő, sokkal inkább a csapadékhiány, bár azóta már megérkezett az eső.
Hasonló a helyzet a napraforgóval, a vetés sokfelé késében van.

A tavaszi, főleg az áprilisi fagyok leginkább a gyümölcsösökben és a szőlőben okoztak károkat sokfelé Európában. Február második felében és március végén a nagyon enyhe idő miatt ugyanis előrébb jártak a fejlődésben, a virágzás a legtöbb helyen a szokásos időpont előtt következett be. A szőlőben és a csonthéjasokban (különösen a kajszi, az őszi, a cseresznye és a szilva állományokban) súlyos, az almában és a körtében kisebb károk keletkeztek Franciaországban, Olaszország északi és középső részein, Szlovéniában, Horvátországban, Görögország északi részén és hazánkban. Németország déli felén, Ausztriában és Csehországban is keletkeztek fagykárok, de kisebb mértékben.

A JRC által készített friss termésbecslések őszi búzából az előző elemzéshez képest kissé csökkentek (10. ábra): Nyugat- és Észak-Európában átlag fölötti, míg hazánkra valamivel átlag alatti értéket valószínűsítenek (11. ábra). Repcéből nálunk az előző öt év átlagánál több, míg Délnyugat- és Délkelet-Európában kevesebb mennyiséget várnak (12. ábra). Őszi és tavaszi árpából átlag közeli, kissé a fölött mennyiségeket becsül a JRC (13. és 14. ábra). Ukrajnában és Oroszországban jó állapotban vannak az őszi vetések, így a termésátlagok a várhatóan az előző évek emelkedő trendjének megfelelően alakulnak majd.

Amerikai Egyesült Államok
Száraz idő jellemezte április közepén a kukorica övezet nagy részét, de a növény termőterületének mindössze 17%-át sújtja aszály, a vetést inkább a hűvös időjárás hátráltatja valamelyest, bár országosan április 25-ig 17%-át vetették el a kukoricának, ami valamivel több, mint a tavalyi érték. Legelőrébb Texasban járnak ezzel a munkával, ahol a vetésterület 60%-án már el van vetve a kukorica.
A márciusi és április eleji viharok következtében a Sziklás hegység északi és középső részein az átlagosnak megfelelő, kissé azt meghaladó hómennyiség gyűlt össze, és a téli csapadék is elegendő volt a talajok feltöltéséhez. Ezzel szemben délebbre, a délnyugati államokban számottevő mértékű a hosszú távú csapadékhiány, sokfelé a szokásos mennyiségnek csak a kétharmada esett. Súlyos aszállyal küzdenek a Középnyugat déli és északi államaiban is. Az árpa termőterületeinek 55%-át, a napraforgó 92%-át, a tavaszi búza 78%-át, az őszi búza termőterületének pedig 34%-át érinti jellemzően hosszabb ideje fennálló aszály (15. ábra). Utóbbi növény állományainak országosan 49%-a volt kiváló vagy jó állapotban április közepén, ami 5%-kal elmarad a tavalyi értéktől. Fejlettségben egyébként kissé el van maradva az őszi búza a szokásos szinttől.
Ugyanakkor a Karib-tenger partvidékén és Floridában igen jelentős mennyiségű, 100-200 mm közötti csapadék hullott április közepén, ami áradásokat okozott ezeken a területeken.

Kelet-Ázsia
Az enyhe télvégi, kora tavaszi időjárás után áprilisban azátlagosnak megfelelő vagy kissé hűvösebb időjárás uralkodott Kína keleti területein, ami jót tett a túl korán fejlődésnek indult őszi vetésű növényeknek, csökkentette idő előtti vízigényüket. Néhány foltszerű aszályos területtől eltekintve a csapadékviszonyok is megfelelően alakulnak. Ugyanakkor a déli országrészben október óta tartó súlyos aszállyal küzdenek, amin a tengerparti területek kivételével most áprilisban jelentősebb esők segítettek. Kína nyugati részén a tartósan 15 fok fölötti hőmérséklet már lehetővé teszi a gyapot vetését, míg a viszonylag meleg és csapadékos időjárás a Koreai-félszigeten és Japán déli részén a rizs vetésének kedvez.

India
Ebben a szezonban rekord repcetermés várható, 8,5 millió tonna, mely 10%-kal haladja meg az előző évit. Ez részben a termőterület növekedésének, részben pedig a szezon elejei kedvező időjárásnak köszönhető. A termésátlag egyébként 1 t/ha körül valószínű.

Ausztrália
Queensland déli részén április első felében kiterjedt esők öntözték az érésben lévő nyári növényeket, és akadályozták a betakarítást. A hónap közepén már szárazabbra fordult az idő, segítve ezzel az érés folyamatát, és lehetővé téve a korai őszi búza vetését. Új Dél-Wales északi részén esők lassították a gyapot és a cirok aratását. A búza övezet más részein többnyire száraz idő kedvezett a vetési munkáknak. Ugyanakkor az ország nyugati mezőgazdasági területein záporok növelték tovább a talaj nedvességét, ami jól jön az április közepétől egészen júniusig elhúzódó búza, árpa és repce vetése előtt.

Dél-Afrika
Folytatódott a többnyire száraz, meleg időjárás, ami jót tesz a kukorica és egyéb nyári növények érésének, száradásának. A kukorica és a cukornád fő termőterületeit az átlagosnál 2-6 fokkal melegebb idő jellemzi, míg a búza övben ennél is melegebb van, pedig a hamarosan kezdődő vetéshez most nedvességre lenne szükség.

Argentína
Az ország nagyobb részén szokatlanul esős idő hátráltatta a nyári növények betakarítását, ugyanakkor feltöltötte a talajokat nedvességgel az őszi gabonák számára. Az átlagosnál kissé magasabb hőmérsékletek gyorsítják a nyári gabonák és olajos magvak érését. Országosan április 22-re a napraforgó 99%-t, a kukorica 28%-t, a szójának pedig 14%-t takarították be. Ezek az értékek mind elmaradnak a tavalyiaktól, az idén főként a kukorica és a szója aratása szenved jelentősebb késést.
Az USDA becslése szerint az országban 6,1 millió hektár volt a vetésterülete a kukoricának ebben a szezonban. Nem volt túl kedvező az időjárás: a növekedési fázisban csapadékhiány, a betakarításnál pedig az esős idő csökkentette a terméshozamokat, mely idén 7,7 t/ha körül várható, ez pedig mintegy 5%-kal elmarad az előző évitől. Az össztermés 47 millió tonna közelében valószínű, mely 8%-kal kevesebb a tavalyinál.

Brazília
Brazíliában két kukorica szezon van egy évben: az első vetési időszaka szeptembertől novemberig tart (ez az összes kukorica termőterület mintegy negyedét teszi ki), míg a másodiké január-februárra esik (a termőterület háromnegyedén). Az ország középső és déli részein meleg, az évszakhoz képest száraz időjárás szárította a kukorica és gyapot állományokat áprilisban. A 30 fok fölötti hőmérsékletek mellett a másodvetésű kukorica jóval több csapadékot igényelne. Az ottani statisztikák szerint április 22-ig a szója 61%, míg az első vetésű kukorica 80%-át már betakarították. A második vetésű kukorica csaknem 100%-a már a talajban van.
Szójából a tavalyi után idén is rekordtermés várható, összesen 136 millió tonna, mely 6%-kal haladja meg a tavalyi termést, annak ellenére, hogy az időjárás jelentősen hátráltatta a vetést és a betakarítást is. A termésátlag 3,5 t/ha, mely megfelel a 10 éve folyamatosan növekvő trendnek, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2021. április 28.

1. ábra
VHI Index 2021. április második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. április második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a
növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
2021. március csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2021. március 1. és április 20. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(világoskék csíkozás: hideghullám, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hőösszeg többlet, vörös csíkozás: csapadékhiány)

5. ábra
A 2021. március 1. és április 20. között előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlagoz viszonyítva (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
A 2021. április 1. és 20. között előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2021. április 1. és 20. között előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) száma (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2021. március 1. és április 20. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
A 2021. március 1. és április 20. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
Termésátlag előrejelzés az EU átlagára vonatkozóan a 2016-2020-as átlaghoz és a
márciusi előrejelzéshez viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: kalászos összesen, búza (közönséges búza, durumbúza), árpa (tavaszi árpa, őszi árpa), kukorica, rozs, tritikálé, repce, burgonya, cukorrépa, napraforgó, szója; az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), MARS márciusi termésátlag előrejelzés (t/ha), MARS áprilisi termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a márciusi előrejelzés százalékában)

11. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában)

12. ábra
Őszi káposztarepce termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában)

13. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában)

14. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában)

15. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2021. április 20-án (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület,
sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)