2021. februári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Afrika északnyugati, valamint Argentína déli részein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek, mely a növényzetben is megmutatkozik, csak kis területen találhatók egyes kontinenseken (2. ábra). A januári csapadékösszeg anomália globális térképén hatalmas különbségeket láthatunk a sokéves átlaghoz képest: Európában és Afrika déli részén jelentős többlet, míg például Brazíliában nagy területen hiány mutatkozik (3. ábra).

Európa
A 2021. január 1. és február 15. közötti időszakban Európát (4. ábra) három nagyobb hideghullám érintette. Az első még január elején főleg Nyugat- és Délnyugat-Európát érte el, a Filomena névre keresztelt légörvény szokatlan és kiterjedt havazást okozott Spanyolországban.  A rövid ideig tartó második hullám, január közepén főleg Lengyelországot és a Balti államokat érte el, de Közép-Európában is jelentős lehűlést okozott. A harmadik hideghullám volt a legerősebb és a legnagyobb területre kiterjedő február 7. és 15. között: kezdetben Észak-Európában halmozódott a hideg, mely aztán a Germán-lengyel alföldre is kiterjedt, végül Közép- és Délkelet-Európát is elárasztotta. Bár ebben az időszakban sokfelé az elmúlt 50 év legalacsonyabb hőmérsékletei fordultak elő (5. ábra), az őszi vetésekben jellemzően mégsem okozott kárt, mert a földeket jobbára hó védte az erős lehűléstől. A téli fagynak viszont több pozitív hatása is volt: például lazította az agyag talajok szerkezetét, és csökkentette a kártevők és kórokozók számát.
Összességében 2021. első másfél hónapja az átlagosnál 2-4 (helyenként 6) Celsius fokkal enyhébb időt hozott Délkelet-Európában, Oroszország európai területének déli tájain, valamint Törökországban (6. ábra). Ezzel szemben 2-4 fokkal hidegebb volt az átlagosnál Skóciában, Norvégiában, Dániában, Svédországban és Oroszország európai területének északi részein.
Ebben az időszakban is aktív maradt a ciklontevékenység a mediterrán térségben, így a kontinens déli kétharmadán jóval több csapadék hullott az átlagosnál. Különösen sok esett Spanyolországban, Olaszországban, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában (7. ábra). Különösen Norvégiában viszont nagyon kevés esett az átlagoshoz képest.

Amerikai Egyesült Államok
Február második hetétől egyre hidegebb légtömegek árasztották el az Egyesült Államok túlnyomó részét Kalifornia és Florida kivételével. A hónap közepétől nyugat felől egymást érték az erős viharok, amik északnyugaton és a Nagy Síkság déli felétől a Középnyugat déli részéig kiterjedt havazást okoztak. Keleten is esett hó, fagyott és ónos eső, de az extrém hideg és a nagy hó következményei leginkább az északnyugati és a középső-déli államokat sújtották. Az állattenyésztésben komoly gondokat okozott a takarmány- és vízhiány, több tejgazdaságban és baromfitelepen küzdöttek áramszünettel, és a fűtés hiányával a helyenként -20 Celsius fokos hidegben. A texasi citrus és zöldség állományokban, illetve Lousiana állam cukornád ültetvényeiben keletkezett fagykárok felmérése még jelenleg is zajlik, ezeken a területeken is -5 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet. Az északi államokban a rendkívüli hideg felkészültebben érte az ott élőket, ezért kevesebb kárt okozott a mezőgazdaságban, bár ahova hóréteg nélkül érkezett a -20, -25 Celsius fokos hideg (ez leginkább Kansas államot érintette), ott az őszi gabona állományok megsínylették ezt.
Az őszi búza vetésterületének még mindig mintegy 31%-át érinti aszály (8. ábra).

Ausztrália
Az ország keleti részén kiterjedt záporok teremtettek kedvező feltételeket a gyapot és a cirok fejlődéséhez, így a terméskilátások továbbra is jók, illetve kiválóak maradtak. Ugyanakkor Ausztrália délkeleti részén száraz idő uralkodik, de így is megfelelő mennyiségű talajnedvesség áll a növények rendelkezésére, és az öntözésnek is vannak még tartalékai.
Az őszi vetések aratása befejeződött, a tavalyi, rendkívül aszályos évhez képest 89%-kal lett több a termés. Búzából 33,3 millió tonnát takarítottak be, az előző évinél 120%-kal többet. A nyári növények termőterülete az előző évhez képest csaknem háromszor akkora, de a sokéves átlagnak nagyjából megfelel.

Etiópia
Bár ez az ország nem tartozik a legnagyobb termelők közé, mégis megérdemel pár szót. Ugyanis a búza termésátlaga és az összetermés is évről évre meredeken emelkedik. Az elmúlt 20 év során a termésátlagok csaknem megháromszorozódtak (idén ~2,86 t/ha) és a termőterület is folyamatosan nő. Ebben a szezonban összesen 5,3 millió tonna termésre van kilátás. A kormány célja, hogy 2023-ra teljesen önellátóvá váljon búzából az ország, mely már most is a legnagyobb termelő a szub-szaharai térségben. A vetési időszak az esős évszakban, júniustól augusztusig tart, az aratás pedig októbertől januárig. A búza fő termőterülete a középső és déli részeken húzódó felföld, a jelenlegi háborús konfliktus az északi Tigray régióban zajlik.

Dél-Afrika
A február eleji csapadékos időjárás után a hónap közepén szárazabbra fordult az idő az ország keleti tájain, a kukorica öv jelentős részén is. Az időjárás a tavalyihoz hasonlóan ebben a szezonban is kifejezetten kedvező volt, kukoricából az előző évinél mintegy 3%-kal kevesebb, de az öt éves átlagnál 8%-kal több termés várható hektáronként. Mivel a termőterület jelentősen nőtt, az összetermés idén mintegy 3%-kal lehet több a tavalyinál. A kukorica zöme május és augusztus között kerül majd a magtárakba.
Nyugatabbra száraz, az átlagosnál melegebb időjárás sietteti az öntözéses kultúrák fejlődését 40^oC körüli nappali hőmérsékletekkel.

Argentína
Az ország északi mezőgazdasági területein folytatódott a csapadékos idő, északnyugaton február második hetében 50-100 mm esett, míg a középső területek olajos magvakat és nyári növényeket termő területein szárazabbra fordult az időjárás. A hónap első dekádjának végére országosan a napraforgó 23%-át takarították be, ami jelentősen elmarad a tavalyi értéktől. A kukorica és az első vetésű szója többnyire az érés fázisában jár, de a betakarítását még nem kezdték meg. Északon a gyapot szintén érik már, de a csapadékos idő túl későn érkezett, a korábbi száraz periódus által okozott károk már nem visszafordíthatók.
Árpából 3,73 t/ha-os termésátlagot (ez a tíz éves átlagnak felel meg) és 4,1 millió tonna összetermést (ez 8%-kal haladja meg az előző évit) várnak.

Brazília
Az északi termőterületeken folytatódtak a növények fejlődését segítő esők, míg a délebbi tájakon visszatért a száraz idő. Azonban északon is későn érkezett a csapadék a korai vetésű, és már az érés fázisában lévő szója és kukorica számára, viszont még éppen időben jött a másodvetésű kukorica és gyapot valamint a kávé optimális fejlődéséhez. A Mato Grosso területén február 12-ig a szójának alig több, mint 20%-át takarították be, ami csak a fele a tavalyi értéknek. Ezzel szemben a déli termőterületeken nagyrészt száraz időjárás uralkodott február első felében. Bár a cukornád számára hiányzik a csapadék, a korábbi esős időszak után most végre haladni tudnak a mezőgazdasági munkákkal.
Szójából idén is rekordtermés várható, összesen 133 millió tonna, mely 6%-kal haladja meg a tavalyi termést. Bár a termésátlag kissé elmarad a 10 éves folyamatosan növekvő trendtől, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2021. február 24.

1. ábra
VHI Index 2021. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig
a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
2021. január csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2021. január 1. és február 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(világoskék csíkozás: hideghullám, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

5. ábra
A 2021. január 1. és február 15. között előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
A 2021. január 1. és február 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2021. január 1. és február 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2021. február 16-án (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület,
sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)