Nem valószínű medárdi fordulat a csapadékban

Az elmúlt egy hét során elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok hazánkban. Az ország nagyobb részén semmi vagy alig pár szem eső esett, de keleten, és északnyugaton helyenként 10-30 mm is lehullott (1. ábra). A csapadékhiány így tovább fokozódott: az elmúlt 30 nap csapadékösszege többnyire 20-40 mm-rel marad el a sokéves átlagtól (2. ábra). A 90 napos összegben északnyugaton és délkeleten van hiány, de az ország középső és északi részét jellemző többlet még az esős márciusból ered (3. ábra). A felszín közeli talajréteg már csak északkeleten és a nyugati határszélen nedves, másfelé egyre szárazabb (4. ábra). A mélyebb talajrétegekben még van valamennyi nedvesség, de a fölső egy méteres talajrétegből többnyire 60-100 mm csapadék hiányzik (5. ábra), pedig még csak június elején járunk. Egyre nagyobb területre terjed ki és egyre fokozódik az aszály: hazánk nagyobb részén enyhe vagy közepes intenzitású mezőgazdasági aszály van (6. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke csütörtökön még többfelé 20 Celsius fok alatt maradt (7. ábra), május legutolsó napján pedig megérkezett az igazi nyári meleg 30 fok közeli maximumokkal. A forróság ezen a héten tovább fokozódott, megérkezett az idei nyár első hőhulláma.

Az őszi vetések az elmúlt bő egy hónapban csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce a magképződés, a búza pedig a virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisában jár (8. ábra), melyek kritikusan fontos életszakok. Az áprilisban és május nagy részén csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk (9. ábra). A hűvös és csapadékszegény május nem volt optimális ezekre a kultúrákra, de az ezt a hetet jellemző nagy meleg sem az egyre jobban kiszáradó talajjal párosulva. Sürgős csapadékra lenne szükség.
A kukorica és a napraforgó (10. ábra) szereti a nyári meleget, de a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is nagyon megviseli. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt.

Az elmúlt egy hét során csak egy-egy fél napra és az országban elszórtan volt vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulásához ez nem volt kedvező. Hosszabban párás időszak sem volt jellemző.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékének növekedése hazánk jelentős részén megtorpant a csapadékhiány és a hűvös idő miatt. Az anomália térképen hazánk területén még mindig többnyire pozitív eltérés mutatkozik, vagyis a vegetáció általában véve zöldebb az ilyenkor szokásosnál, de középhegységeinkben elmaradás is megfigyelhető.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 320 és 380 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés a nyár beköszöntével gyorsult föl újra. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 60-90 foknappal vannak elmaradva (11. ábra), és a sokéves átlaghoz képest is nagy területen mutatkozik 10-30 foknapnyi hiány. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen, a sokéves átlagtól pedig kis mértékben elmarad.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott június elején. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 30-60 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 80 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 120 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és június eleje ismét száraz időt hozott. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak fele-negyede az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót. A nyári meleg a júniussal érkezett meg. A hőösszeg jelenleg kissé elmarad az optimális értéktől.

A következő 8-10 nap nem hoz medárdi időjárást. Vasárnapig fokozódik a meleg, igazi kánikula várható, a hőmérséklet csúcsértéke 35 fok körül alakul majd, nyugaton lehet kevésbé forró a levegő. Vasárnap hidegfront érkezik, mely mintegy 10 fokos lehűlést hoz. Csapadék azonban csak elszórtan érkezik, zömében vasárnap várhatók záporok, zivatarok. Hétfőtől ismét szárad a levegő és keddtől napról napra melegszik az idő, de egyelőre a kánikula nem tér vissza. Számottevő eső a jövő héten már nem valószínű. A vasárnapi záporokkal érintett területeken 5-20 mm csapadék hullhat, de ez hazánk területének mintegy 10-20 %-át érintheti. A talajok tehát tovább száradnak, az aszály egyre inkább fokozódni fog. A gombás növénybetegségek terjedéséhez kedvező tartósan vizes levélzet nem valószínű. A délnyugati szél napközben nagy területen lesz élénk, majd vasárnap északnyugatira fordul és a többfelé viharossá fokozódik. Hétfőn még szeles idő várható, majd mérséklődik a légmozgás.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. június 5.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. június 4-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 4-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 4-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 3-án (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj fölső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. június 3-án (csapadék mm)

6. ábra
Mezőgazdasági aszályszint őszi kultúrákra 2025. június 4-én

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. május 29-én (Celsius fok)

8. ábra
Búza Himod (Győr-Moson-Sopron vármegye) térségében 2025. június 1-én (fotó: Kiss Márton)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Napraforgó Himod (Győr-Moson-Sopron vármegye) térségében 2025. június 1-én (fotó: Kiss Márton)

11. ábra
A 2025. április 1-től június 3-ig összegzett, kukoricára vonatkozó hőösszeg eltérése a 2024-es értéktől (foknap)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. június 4-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. június 4-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)