Az Alföldön még mindig maradt aszályos terület

Az előző héten is minden nap esett valahol az országban, a legtöbb a hét elején és végén. A csapadék záporos formában érkezett, nagy területi különbségekkel, helyenként felhőszakadással, jégesővel járó heves zivatarok hazánkban. A tíz napos csapadékösszeg jellemzően 15 és 70 mm között alakult, azonban a Dunántúl nyugati részén 100 mm-es összegek is előfordultak (1. ábra). Ma hajnalra virradóan és napközben egy légörvényhez kapcsolódóan újabb heves zivatarrendszerek érkeztek hazánk fölé illetve alakultak ki fölöttünk. A fönti csapadékmennyiség mellé főleg északon hullott újabb 10-60 mm. Ennek hatására több folyónkon vonul le komoly árhullám. Az elmúlt harminc nap csapadékmennyisége az ország nagyobb részén már többletet mutat, nagy területen 60-80 mm-rel több esett az átlagosnál (2. ábra). Hiány inkább csak délkeleten van, arrafelé 10-30 mm-rel esett kevesebb a szokásosnál. A talaj az ország északnyugati kétharmadán telített közeli állapotban van (3. ábra), az Alföld déli és keleti tájain azonban előfordulnak még mindig igen száraz, aszályos területek is, bár ezek kiterjedése tovább csökkent (4. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a hét elején még 25 Celsius fok körül alakult, majd melegedett a levegő és csütörtöktől már a 30 fokos maximumok lettek a jellemzők.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (5. ábra). Sokfelé sárgák már a gabona és repce táblák, elindult az érés folyamata. A szemképződés és –növekedés vízigényes fenológiai fázisaiban a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet találtak a talajban, mostantól már a napos, száraz, de nem forró időjárás lenne a kedvező számukra. Sajnos a felhőszakadások által érintett területeken megdőlt, és vízben álló állományokat is vannak.
A napraforgó és kukorica állományok az ország nagyobb részén már kedvező körülmények közt fejlődhetnek: a talaj elegendő nedvességet tartalmaz és meleg is van. Az átnedvesedett talaj azonban a gyomok növekedéséhez is kedvező.

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy főleg az elmúlt hét elején volt tartósan magas a növényzet levélnedvessége (6. és 7. ábra). A párás időszak hossza több napon is viszonylag magas volt. Mindez a magas hőmérséklettel párosulva kedvező volt a gombás megbetegedések kialakulásához.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már április végén megtorpant, a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már kissé csökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növények fejlődése fölgyorsult. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb idő következménye. Azonban a csapadékhiányos tavasz miatt az Alföld középső részén már elmaradás is megjelent (8. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 450 és 550 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 100-150 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 50-100 foknappal magasabb (9. ábra) azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál egy-két héttel előrébb jár a fejlődésben.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A hiányzó nedvességből május közepétől sokfelé jelentős mennyiség pótlódott, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok hazánk nagyobb részén. Június elején megkezdődött az érés, jóval a szokásos időpont előtt. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 100-140 mm-rel haladja meg az optimális értéket, míg az Alföldön 10-30 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely június elejéig kitartott. Ez kedvező volt a szemnövekedési fenológiai fázisra, annak hossza nem rövidült le kánikulai meleg miatt. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, a növények fejlődési állapota egész tavasszal hetekkel megelőzte a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június elején is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége így sokfelé elérte vagy megközelítette az optimális értéket, attól jelentősen elmaradva csak az Alföld déli és keleti tájain van.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban is marad a záporos időjárás: ma és holnap még többfelé, szerdán főleg délkeleten, csütörtökön aztán már csak szórványosan alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A hét végén pedig még tovább csökken a csapadék esélye. Nagy területen hullhat újabb, 10 mm-t meghaladó csapadékmennyiség, délkeleten is, ahol nagy szükség van az esőre, kezdetben még igen heves zivatarokra is számítani kell. A talaj a hét elején még sokfelé lesz sáros, helyenként belvizes, majd a hét második felében szikkad, szárad a felszín közeli réteg. Keddtől északnyugatias széllel szárazabb és pár fokkal hűvösebb levegő áramlik fölénk, így a hőmérséklet csúcsértéke szerdára 20-25 fok közé mérséklődik, majd a hét végére már ismét a 30 fok körüli értékek lesznek a jellemzőek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. június 10.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. június 9-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. június 9-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. június 9-én (%)

4. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. június 9-én

5. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

6. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 4. reggel 8 órát megelőző 24 órában lágyszárú növényekre (óra)

7. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 5. reggel 8 órát megelőző 24 órában lágyszárú növényekre (óra)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. május 16. és 31. közötti időszakban

9. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára összegzett hőösszeg eltérése a 2023-as értéktől június 9-ig (foknap)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. június 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. június 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)