Nyár végi hűvös, sokfelé csapadékos idő

Az elmúlt héten hétfőn hidegfront érkezett hazánk fölé, mely csapadékot is hozott, de nem egyenletesen: a Dunántúl nyugati részén, délen és északkeleten jellemzően 10-15 mm hullott, míg az ország középső sávjában alig esett. Ezúttal a hónapok óta száraz délkelet is jelentős csapadékot kapott. Szerdán száraz időnk volt, majd csütörtöktől egy légörvény határozza meg időjárásunkat, azóta sokfelé hullott jelentős csapadék. Az elmúlt 10 nap során nagy területen hullott 15-20 mm-t meghaladó csapadék, csak a Dunántúl északkeleti részén, valamint a Duna-Tisza közének északi részén esett kevesebb (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege egyre nagyobb területen közelíti vagy éri el az átlagot, de délen még mindig nagy a hiány (2. ábra). Ennek megfelelően a talajok is egyre több nedvességet tartalmaznak, a felszín közeli réteg már nagy területen jó vízellátottságúnak mondható (3. ábra). Ezzel szemben a mélyebb réteg az Alföld jelentős részén és a Dunántúl keleti és középső részén kritikusan száraz (4. és 5. ábra). A hőmérséklet szinte ősziesen alakult, bár hétfőn délkeleten még előfordultak 34-35 fokos csúcsértékek, majd országszerte jelentősen visszaesett, jellemzően 20 és 25 fokos délutáni értékek alakultak ki. Csütörtökön reggelre a derült, szélcsendes éjszaka után igen erősen lehűlt a levegő, a minimumok a Kiskunságon és Nógrádban 5 fok körül alakultak.

A kukorica állapotában igen nagy különbségek alakultak ki attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület az elmúlt hetek során. Júliusban és augusztusban is 100-100 mm csapadék lenne az optimális egy átlagosan esős június után. Ez júliusban az országnak csak igen kis hányadán valósult meg, ráadásul egy nagyon száraz június után még nagyobb mennyiségre lett volna szükség. Az északi országrész kivételével az augusztus is szárazabb az ideális helyzethez képest, a növények sokat szenvedtek a vízhiánytól. A napraforgó többnyire a citromérés – növényszáradás, a kukorica pedig a viaszérés-teljes érés fenológiai fázisában jár. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként derékig érő, elöregedett kiégett kukorica is van. Békéscsaba térségében van teljesen elszáradt kukorica tábla alacsony növénymagassággal, kis csövekkel (6. és 7. ábra) és még részben zöld is viszonylag szép csövekkel (8. és 9. ábra). Miskolc térségében ezzel szemben még zömében teljesen zöldek a táblák. Napraforgóból Békéscsabán van olyan tábla, mely még mindig nagyrészt zöld, szépen fejlett tányérokkal (10. ábra), de van igen gyenge állomány is (11. ábra). Az elmúlt napok csapadéka nagyon jól jött Békés megyében is, de a kukoricán és napraforgón ez már nem segített. Mai tudásunk alapján az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékekkel, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma.
A lassan aktuálissá váló repcevetéshez is jól jött és jól jön a csapadék, ami megfelelő nedvességet biztosít a talajban a magágy előkészítéshez.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az augusztus 5. és 20. közötti időszakra vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a nyár eleji maximum után augusztus első felében többször mutat egy másodmaximumot, ugyanis, ha van csapadék, akkor a tarlók ilyenkor sokszor kizöldülnek. A legtöbb zöld tömeg középhegységeink erdeiben figyelhető meg. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen a Kisalföld és a Rába-mente kivételével az ország túlnyomó részén csökkenés jellemző, ami legnagyobb mértékben a leginkább csapadékhiányos délkelet-alföldi és délkelet-dunántúli területeken mutatkozik meg. Az anomália térkép is a csapadékeloszlást adja vissza. Az északi, északnyugati országrészben vannak az ilyenkor szokásosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező területek, míg az Alföld jelentős részén és  a Dunántúl délkeleti tájain nagy területen jóval kisebb a vegetációs index értéke a sokéves átlagnál. Az erősen mozaikos területek a vetésforgó miatt nem mutatnak reális képet.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1230 és 1370 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”, bár az elmúlt hűvösebb napok miatt újra kis elmaradás alakult ki. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsítja az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Győr és Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (12. és 13. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek, míg az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 250 mm körül jár, mely mintegy 150 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 130 mm esett, ami 270 mm-rel marad el az optimálistól!

A folytatásban kedden és szerdán még sokfelé várható csapadék, majd a hét további részében szárazabb levegő érkezik fölénk, és eső már nem valószínű. A csapadék mennyisége összességében 2 és 5 mm között valószínű, északkeleten lehet több, délnyugaton, nyugaton még ettől is kevesebb. A talaj nedvességtartalma szerdáig még többfelé nőni fog, majd a hét közepétől szikkad, szárad a talaj. Kedden és szerdán nagy területen lesz erős a nyugati, északnyugati szél. Csütörtökön a Dunántúlon napközben még megerősödhet az északi szél, majd péntektől a hét végéig mérséklődik a légmozgás. A hőmérséklet csúcsértéke szerdáig még 20 fok körül alakul, majd a hét második felében kissé melegszik az idő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. augusztus 30.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. augusztus 29-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. augusztus 29-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021. augusztus 29-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2021. augusztus 29-én (%)

5. ábra
A Békéscsaba térségében lévő kukoricatáblán a talajban lévő repedések a súlyos nyári aszályt mutatják
2021. 08. 29-én (fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Teljesen elszáradt kukoricatábla Békéscsaba térségében 2021. 08. 29-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Egyes teljesen elszáradt kukoricatáblákon ilyen gyenge csövek mutatkoznak. Készült Békéscsaba térségében 2021. 08. 29-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Egy kevésbé rossz kukoricatábla Békéscsaba térségében 2021. 08. 29-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Bár minden cső legalább ilyen lenne, mint ezen a kevésbé rossz táblán Békéscsaba térségében 2021. 08. 29-én! (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Egy jónak mondható napraforgótábla Békéscsaba térségében 2021. 08. 29-én. Szinte egész nyáron nem esett errefelé és a növény öntözés nélkül is még mindig zöld! (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Egy gyenge napraforgótábla Békéscsaba térségében 2021. 08. 29-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. augusztus 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. augusztus 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)