Sarkvidéki eredetű légtömeg érkezik a csillagászati tavasz kezdetén

Az elmúlt napokban szárazra fordult időjárásunk, az előző héten még esegetett, főleg északkeleten, de a csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 2 mm alatt maradt (1. ábra). Az Alföld déli részén a belvizes területek kiterjedése így csökkent. A talaj országszerte sokat száradt, a felső 20 cm-es réteg hasznosítható víztartalma közel a felére esett a telítettségez képest (2. ábra). A felső egy méteres réteget tekintve országszerte jó a talaj vízellátottsága, a téli hónapok során feltöltődött nedvességgel (3. ábra). Az elmúlt napokat a tavaszra jellemző erős hőmérsékleti ingadozás jellemezte. A délies áramlással érkező enyhe levegőben március 12-én, csütörtökön 19-24 Celsius fokig melegedett a levegő (4. ábra), majd a hét végén érkezett hideg légtömeg nyugalomba jutása után hétfő reggelre sokfelé volt -5 fok körüli (a fagyzugokban -10 fok is előfordult) fagy (5. ábra). Északnyugaton vasárnap volt a hidegebb reggel, arrafelé aznap voltak -5 fok körüli értékek. A hét közepén Sándor ismét enyhébb levegőt hozott hazánk fölé, az éjszaki fagyok gyengültek, a maximumok pedig már ismét 20 fok körül alakultak.
A talajhőmérséklet a fölső 30 cm-es rétegben jelenleg 5 és 10 fok között változik.

Az őszi vetésű kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában vannak, a repcével együtt szép állapotúak, a meleg időben már fejlődésnek indultak. A korai csonthéjas gyümölcsfajták, a mandula és a kajszi már sokfelé virágzik. Északkeleten van ettől még kissé lemaradva a fejlődésük, még csak most kezdenek nyílni a virágrügyek. A tavaszi fagyok ezekben az állományokban jelentős károkat tudnak okozni, a kajszi teljes virágzásban és kötődéskor fajtától függően többnyire -0,6 és -2,2 Celsius fokig vészeli át károsodás nélkül a fagyot. Tavaly is voltak fagyok a virágzás körül (ami végig száraz időben zajlott), de a most hétfőinek a mértékét nem érték el. Ráadásul a hét végén újabb durva lehűlés érkezik. Tavaly kajsziból igen szép lett a termés, e miatt idén kevesebb a virágrügy, ehhez jönnek még a fagyok is. Az enyhe tél a kártevőknek és a kórokozóknak is kedvezett, ezért nagyon oda kell figyelni a növényvédelmi munkákra.    

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a március elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban szokott a legalacsonyabb lenni. A lényeges információt jelenleg az anomália térkép ábrázolja: a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál országszerte jelentősen nagyobb. Az erdeinkben nincs számottevő eltérés, ott most nincs zöld tömeg, hanem az eltérést döntően az őszi vetések fejlett állapota adja. Ezt pedig egyértelműen a novembertől jellemző kedvező csapadékviszonyoknak és az enyhe télnek köszönhetjük (6. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7., 8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs periódus ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától szárazra fordult az idő, a talaj sokat vesztett a nedvességtartalmából. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte kissé az ideális fölött alakul, a délkeleten sokáig megmaradt hiány is pótlódott március elejére. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött, a legtöbb helyen a duplájánál jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására, fagykár természetesen nem fordult elő.

A folytatásban nagy változás előtt állunk: pénteken még marad a napos, száraz, enyhe idő 20 fok körüli maximumokkal. Szombaton estefelé érkezik meg a sarkvidéki eredetű levegő észak felől, mintegy 15 fokos lehűlésre kell számítani. A hidegfronttal néhány mm csapadék is érkezik, az északi, északkeletire forduló szél megerősödik, többfelé viharossá fokozódik. A szél majd csak keddre veszít erejéből, addig a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg beáramlása folyamatos lesz. A jövő hét első felében a környékünkön egy hidegörvény alakul majd ki, melynek helyzete és mozgása ma még nagyon bizonytalan, de a hét első felében hóesés is kialakulhat.
A hőmérséklet vasárnaptól jelentősen visszaesik, a maximumok már csak 1 és 6 fok között alakulnak majd. Éjjel fagyok várhatóak, többnyire -1 és -6 fok között, csak a szél és a felhők miatt nem lesz ennél hidegebb. Az északkeleti szélnek kevésbé kitett helyeken azonban ennél jóval hidegebb is előfordulhat. Lassú enyhülés majd a jövő hét második felében valószínű.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. március 19.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadék összegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. március 18-án (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. március 18-án (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 1 méteres rétegében 2020. március 18-án (%)

4. ábra
Maximumhőmérsékletek 2020. március 12-én (Celsius fok)

5. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. március 16-án (Celsius fok)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. március 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. március 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. március 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)