Átmeneti enyhülés után hétvégére ismét lehűlés

Az elmúlt egy hétben két markáns hidegfronthoz kötődően hullott csapadék az országban. A szombaton átvonult front kevesebb, a hétfő reggeli több esőt hozott, azóta azonban visszatért a szárazság. Összességében 1 és 20 mm közötti mennyiség esett, amire a fejlődésben lévő repcének és az őszi búza vetése előtt álló talajoknak egyaránt nagy szüksége volt, illetve további csapadékra is szüksége lenne. A Veszprém – Budapest – Sátoraljaújhely vonal környezetében valamint az Alföld déli részén kevés eső esett, és ennek megfelelően a talajok is szárazak. Sokkal jobb a talaj felső részének a vízellátottsága északkeleten, illetve a Dunántúl déli felén. Az alsóbb talajrétegek nedvességtartalma jellemzően a Dunántúlon jobb, az ország keleti felén számottevő nedvesség hiányzik az 50 cm alatti rétegekből.
Az említett hidegfrontok jelentős lehűlést hoztak országszerte. Kedden csak talajmenti fagyok voltak többfelé jellemzőek, de szerdán és csütörtökön már 2 méteres magasságban is előfordultak fagyok a környezetüknél kissé alacsonyabban fekvő, fagyzugos tájakon. A hét eleje óta a maximumhőmérsékletek is elmaradnak az ilyenkor megszokott értékektől.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1700 és 1900 foknap között járnak az országban, és a hét eleje óta a hideg időnek köszönhetően már nem növekednek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel, míg a 3. ábrán a hőösszeg területi eloszlását láthatjuk. A legmagasabb értékek a Tisza alsó szakaszának környékén vannak, míg a legalacsonyabbak (a magasabb területeket leszámítva) az északi és a nyugati határszélen. Az értékek rekord közeliek, már bőven elegendő hőmennyiség gyűlt össze a kukorica beéréséhez, számottevő növekedés a hőösszegben már nem valószínű. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani).

A hőösszeg jelentős többlete miatt az átlagosnál nagyjából két-három héttel előrébb járnak a fenológiai fázisok és az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A napraforgó aratása a legtöbb helyen befejeződött, és a kukorica betakarítása is a végéhez közelít. A kikelt és jellemzően 4-6 leveles állapotban lévő repce fejlődéséhez a Dunántúlon elegendő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, a keleti országrész aszállyal sújtott területein azonban vontatott a növényfejlődés. Néhol az őszi búza vetése is megkezdődött már.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége lassú csökkenést mutat. A változást mutató térkép szerint a csökkenés (sárga és vörös területek) mértéke az Alföldön a legerősebb. Az anomália térkép változatos képet mutat az országról: míg a Duna-Tisza közén illetve középhegységeinkben az átlagosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező terültek is vannak, addig a Tiszántúlon nagy területen jelentős negatív eltérés is megfigyelhető. A negatív eltérés részben a kevés csapadéknak, részben az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be. Az erősen mozaikos területek (ahol kis területű vörös és zöld foltok egymás mellett találhatók) a vetésforgó miatt alakulnak ki attól függően, hogy az adott évben éppen milyen kultúra van a táblában.

A folytatásban pénteken még marad a napos, száraz idő. Hajnalban fagy már nem valószínű, talajmenti fagy is csak kevés helyen lehet, napközben pedig általában kevéssel 20 fok fölé melegszik a levegő. Szombaton a nap első felében egy hidegfront vonul át fölöttünk, de kevés csapadék csak helyenként, főként északkeleten és a középső országrészben valószínű. Az északira forduló szél azonban sokfelé megerősödik, és a hőmérséklet is több fokkal visszaesik. Vasárnap és hétfőn ismét többnyire napos, száraz időre lehet számítani, és visszatérnek a talajmenti fagyok. Esőre, záporra kedden van ismét esély, a többi napon csendes őszi idő várható.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. szeptember 27.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár

3. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszeg területi eloszlása