Visszatér a száraz, meleg idő

Az elmúlt napok csapadékviszonyait tekintve, kedden sokfelé, szerdán főként az ország keleti harmadán fordultak elő záporok, néhol heves zivatarok. Általában véve 2 és 8 mm közötti mennyiség esett, de északnyugaton és az északkeleti határszélen sokfelé egyáltalán nem volt csapadék, máshol azonban előfordultak felhőszakadások is 20 mm-t meghaladó csapadékmennyiséggel. Ennek megfelelően továbbra is változatos képet mutatnak a talajok nedvességviszonyai az országban. Általánosságban elmondható, hogy a Dunántúlon kedvezőbb e tekintetben a helyzet, ott sokfelé nedves a talaj felső 20 cm-es rétege. A keleti országrészben is vannak területek, ahol jó a talaj vízellátottsága, de többfelé komoly szárazság van, főként északkeleten. A hőmérséklet a hét eleji 31, 34 fokos értékekről a hét közepére 26, 30 fokra esett vissza.

Az átmeneti enyhülés nem vetette vissza a növények érését. A kukorica zömében már a viaszérés, illetve a teljes érés, a napraforgó pedig a citromérés, illetve egyre többfelé már a növényszáradás fenológiai fázisában jár. A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok. A többfelé száraz északnyugati és északkeleti területeken a kényszerérés miatt előrébb tart az érés, arrafelé a termés is jóval gyengébb. A gyümölcsök is előrébb tartanak a fejlődésben, a szőlők korai fajtáinál zajlik a szüret, a körte és alma fajták is hamarabb érnek. A száraz idő kedvező a gombabetegségek tekintetében.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1250 és 1450 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és a melegebb délkeleti tájak között.  Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint hetekkel az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során kezdett gyűlni, és augusztus első felének hőhulláma tovább növelte a különbséget az átlaghoz képest. Ezért a legtöbb növényünk a megszokottnál jóval korábban éri el az egyes fejlettségi állapotokat.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas, és szépen kirajzolódnak rajta az elmúlt időszak csapadékviszonyai. A változást mutató térkép szerint a zöld tömeg egyre jobban csökken (sárga és vörös területek), hiszen a növényeink zöme már jóval túl van maximális fejlettségi állapotán, pl. a kukoricán, a napraforgón egyre többfelé száradnak a levelek, melyek a szőlőn, de a gyümölcsfákon is kezdenek sárgulni. Az anomália térkép a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat (a kis vörös foltok a learatott őszi vetések területét jelzik), ugyanakkor északkeleten és északnyugaton nagyobb területű negatív eltérés is megfigyelhető.

A hét további részében gomolyfelhős, napos időre van kilátás, majd a jövő hét első napjaiban a napközbeni gomolyfelhő képződés is csökken, az egyre alacsonyabban járó nap ellenére is magas lesz az UV sugárzás. Nagyobb területre kiterjedő csapadék nem valószínű az előttünk álló egy hétben, legfeljebb elszórtan alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar elsősorban az ország keleti felében, de hétfőn és kedden ezek valószínűsége is elenyésző. A jövő hét elején ismét többfelé kell légköri aszály kialakulására számítani a legmelegebb órákban, és a száraz melegben a perzselés veszélye is fennáll. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak kevés helyen élénkül meg kissé a szél, így kedvezőek lesznek az időjárási feltételek a permetezésre. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 29, 33 fok között alakul.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. augusztus 16.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár