Folytatódik a gyors érés

Kedden egy újabb gyenge hidegfront éri el térségünket, mely sokfelé hoz záporokat, zivatarokat és pár fokos lehűlést, azonban a front átvonulása után gyorsan visszatér a nyári meleg. Így gyorsak maradnak az érési folyamatok, viszont az átlagosnál hetekkel hamarabb és a szokásosnál magasabb hőmérsékleten történő gyors érés miatt a gyümölcsökben az íz, illat és zamat anyagok képződése is másként alakul.

Az elmúlt napokban nagyobb részt száraz és forró időben volt részünk. Kiterjedt csapadék pénteken délután és éjjel fordult elő a Dunántúlon. Arrafelé sokfelé 10, de többfelé 20-30 mm-nél is több esett, helyenként felhőszakadás és jég is előfordult. E miatt a talaj nedvességtartalma a Dunántúlon többnyire kedvező, ugyanakkor északkeleten vannak tartósan száraz területek. A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével többnyire 30 fok fölött alakult, de a múlt hét közepén forró nap (Tmax>35 fok) is előfordult. Bár a pénteki hidegfront hatására szombatra a Dunántúlon pár fokot mérséklődött a hőség, de a meleg gyorsan visszatért.

A kukorica zömében már a viaszérés, illetve a teljes érés, a napraforgó pedig a citromérés, sőt helyenként már a növényszáradás fenológiai fázisában jár. A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok. A többfelé száraz északnyugati és északkeleti területeken a kényszerérés miatt előrébb tart az érés, arrafelé a termés is jóval gyengébb. A gyümölcsök is előrébb tartanak a fejlődésben, a szőlők korai fajtáinál zajlik a szüret, a körte és alma fajták is hamarabb érnek. A száraz idő kedvező a gombabetegségek tekintetében.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1200 és 1400 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között. A magasabb értékek az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint hetekkel az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során gyűlt össze, ezért a legtöbb növényünk az átlagosnál jóval korábban éri el a fejlettségi állapotokat.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térkép szerint ez egyre jobban csökken (sárga és vörös területek), hiszen a növényeink zöme már jóval túl van maximális fejlettségi állapotán, pl. a kukoricán, a napraforgón egyre többfelé száradnak a levelek, melyek a szőlőn, de a gyümölcsfákon is kezdenek sárgulni. Az anomália térkép a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat (a kis vörös foltok a learatott őszi vetések területét jelzik), ugyanakkor északkeleten nagyobb területű negatív eltérés is megfigyelhető.

Az előttünk álló napokban folytatódik a forróság, bár kedden egy újabb gyenge hidegfront éri el térségünket, mely várhatóan ezúttal nem csak a Dunántúlra, hanem másfelé is hoz záporokat, zivatarokat kedden és szerdán. Területi átlagban azonban a csapadék mennyisége 10 mm alatt valószínű. Heves viharok is előfordulhatnak kis területen nagyobb mennyiségű csapadékkal, jéggel. A hőmérséklet pár fokot mérséklődik, de szerdán már ismét 26, 31 fok közötti maximumok várhatók, ezt követően pedig a jövő hét elejéig 30 fok körül, kissé a fölött alakulnak majd, miközben csak elvétve fordulhat elő egy-egy zápor, zivatar. A magas hőmérséklet miatt az érési folyamtok gyorsak maradnak, tovább szárad majd a kukorica és a napraforgó is. Az éjszakák már egyre észrevehetőbben hosszabbodnak, e miatt a napi hőingás növekszik. Erős UV sugárzás várható, ami perzseléshez vezethet a növények levelein, illetve a gyümölcsökön, zöldségeken. Légköri aszályra is lehet számítani, amikor a legmelegebb órákban 30% alá csökken a relatív nedvesség értéke. A száraz, meleg időben fokozottan figyelni kell a tarlótüzek megelőzésére, az állatok számára árnyék és folyamatos friss víz ellátás biztosítására. Elsősorban a sekélyebb állóvizek magas hőmérséklete pedig oxigénhiányos állapotokat, halpusztulást okozhat.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. augusztus 13.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár