Jövő héten újra légköri aszály

A hét eddig eltelt részében száraz és forró időben volt részünk. Számottevő csapadék nem fordult elő. A talaj nedvességtartalmát tekintve továbbra is igen változatos a kép az országban. Az utóbbi időben bő csapadékú dél-alföldi, illetve kelet-dunántúli területeken sokfelé a talaj mélyebb rétegeibe is jutott nedvesség. Ezzel szemben a Duna-Tisza közének egyes tájain, illetve a Hajdúság és a Nyírség területén vannak tartósan száraz, az aszály jeleit mutató területek. A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével mindenütt 30 fok fölött alakult, és szerdán helyenként már a 35 fokot is elérte (forró nap).

A kukorica zömében már a viaszérés, a napraforgó pedig az érés kezdete, illetve a citromérés fenológiai fázisában jár. A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok. A jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek, puhulnak a bogyók, a korai fajtáknál már megkezdődött a szüret. Az almánál és a csonthéjas gyümölcsöknél is felgyorsult az érés, a szárazabb idő itt is kedvez a gombabetegségek elleni védekezésben.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1150 és 1350 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között.  A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során gyűlt össze, azóta számottevően nem növekedett.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen szerint ez fokozatosan csökken (sárga területek), hiszen a növényeink zöme már túl van maximális fejlettségi állapotán, pl. a kukoricán, a napraforgón sokfelé már száradnak a levelek, melyek a szőlőn, de a gyümölcsfákon is kezdenek sárgulni. Az anomália térkép a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a sokfelé csapadékos július végi időjárásnak. A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják.

Az előttünk álló napokban folytatódik a forróság, bár a hét végére pár fokot mérséklődik a meleg. Egy gyenge hidegfront éri el térségünket, mely pénteken és szombaton a Dunántúlra és az északi országrészbe többfelé hoz záport, zivatart. Területi átlagban az északnyugati országrészben 10 mm-t meghaladó mennyiség is hullhat, a délkeleti területeken azonban számottevő mennyiség nem valószínű. Heves viharok is előfordulhatnak kis területen nagyobb mennyiségű csapadékkal, jéggel. Ezt követően a jövő hét közepéig már csak elvétve fordulhat elő csapadék. A front átmenetileg pár fokos enyhülést is hoz, de már vasárnaptól ismét 30 Celsius fok fölötti maximumok lesznek a jellemzők, a jövő héten pedig újra várható helyenként forró nap. A magas hőmérséklet az érési folyamtok felgyorsulását okozza, tovább szárad majd a kukorica és a napraforgó levele is. Erős UV sugárzás várható, ami perzseléshez vezethet a növények levelein, illetve a gyümölcsökön, zöldségeken. Légköri aszályra is sokfelé lehet számítani, amikor a legmelegebb órákban 30% alá csökken a relatív nedvesség értéke. A száraz, meleg időben fokozottan figyelni kell a tarlótüzek megelőzésére, az állatok számára árnyék és folyamatos friss víz ellátás biztosítására. Elsősorban a sekélyebb állóvizek magas hőmérséklete pedig oxigénhiányos állapotokat, halpusztulást okozhat.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár