Az elmúlt napokban szórványosan alakult ki csapadék az országban, számottevő mennyiség múlt hét péntek óta nem hullott. Így a talaj és az aratnivaló is sokat száradt. A talaj az ország nagyobb részén jó vízellátottságú, ugyanakkor az Alföld középső területein jelentős vízhiány mutatkozik. A múlt hét végi, e hét eleji hűvös idő (hétfő reggelre országszerte 10 fok alá csökkent a hőmérséklet) után a sok napsütéssel együtt gyorsan visszatért a nyári meleg, már kedden 30 fok közelében alakultak a maximumok az országban.
Az országban zajlik az aratás, a kukorica zömében a virágzás-virágzás vége fenológiai fázisban tart, a napraforgó a legtöbb helyen virágzik, a szőlő a fürtzáródás végén jár. Az év egyik meghatározó munkájával, a kalászosok betakarításával jól lehetett haladni a héten. A kukorica és a napraforgó állományokban intenzív volt a növekedés, illetve a fejlődés az elmúlt időszakban. A kukoricának a címerhányástól a szemfejlődésig van a legnagyobb vízigénye, míg a napraforgónak a virágzás idején. Idén ezek a fenológiai fázisok az átlagosnál hamarabb következtek be, és jelenleg általában kedvező talajnedvességi viszonyok állnak a növények rendelkezésére ebben a kritikus időszakban. A jó terméshez a nedvesség mellett sok napsütés és meleg is szükséges, mely feltételek jelenleg szintén adottak.
A legfrissebb
NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térképen az egyre több sárga és vörös szín azt mutatja, hogy az őszi búza és a repce a termésérés-betakarítás fázisában jár, már nincs zöld tömege. Ugyanakkor zöld színek jelzik a kukorica és a napraforgó táblákon az intenzív zöld tömeg növekedését. Az anomália térkép alapján, a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya, az ország déli részén, különösen Szarvas környékén van kiterjedt negatív anomália, mely a más területekhez képest hullott kevesebb csapadékkal is összefüggésben lehet.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 750 és 850 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, így növényeink fenológiai fázisai is több hetes előnyben vannak, bár június utolsó harmadának az átlagosnál hűvösebb időjárása lassította a hőösszeg növekedést. Július elejére az idei értékek közelebb kerülnek a tavalyi illetve az átlagos értékekhez, vagyis valamelyest apad a meleg április és május során szerzett több hetes előny.
A folytatásban egy gyenge hidegfront érkezik, mely pénteken és szombaton sokfelé hoz csapadékot: záport, zivatart, átmenetileg esőt is. A csapadék mennyisége (a döntő része az említett hidegfront hatására) jövő hét szerdáig területi átlagban a jelenlegi számítások szerint a déli, délnyugati országrészben a 20 mm-t is meghaladhatja, míg északkeleten ettől jóval kevesebb valószínű. Ugyanakkor a csapadék zömének záporos volta miatt helyenként felhőszakadás is előfordulhat, míg egyes területek akár teljesen ki is maradhatnak a csapadékból. A csapadékkal pár fokos átmeneti lehűlés is érkezik, aztán vasárnaptól ismét száraz idő valószínű, és visszatér a nyári idő. Kánikulára azonban nem kell számítani, a maximumok előre láthatólag általában 25-30 fok között alakulnak majd. Újabb záporok majd a jövő hét második felétől alakulhatnak ki. A csapadékos időszakokon kívül minden nap 40%, sokfelé 30% alá csökken a levegő páratartalma. Főleg szombattól hétfőig várható szeles idő, viharos széllökések zivatarok környezetében alakulhatnak majd ki.
Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Készült: 2018. július 5.
1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza
2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár
