2024. november 25. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2018. június 7. 13:47

Nem mindenhová, csak foltokban érkezik a csapadék

Nem változik számottevően időjárásunk, folytatódik a nyári idő ismétlődő, hol itt, hol ott kipattanó záporokkal, zivatarokkal.

Már hetek óta tart a nyár eleji, záporos, zivataros időjárás, melyre jellemző a rendkívül erős területi változékonyság csapadék tekintetében. Ezért az elmúlt időszak csapadékviszonyai és ennek következtében a talajnedvességi állapotok is nagy területi változékonyságot mutatnak. Egyes területek alaposan megáztak (>30 mm) és nedves a talaj, ugyanakkor nagy területek kimaradtak a csapadékból és szárazság van. Ma reggelre olyan területek is bőven kaptak csapadékot, melyeket eddig elkerült az eső, de sokfelé rossz a helyzet; például Sárbogárd, Baja, Barcs, Szolnok, Edelény, Szerencs, Záhony térségében.

Aszály tekintetében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Például az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek országosan 490 és 570 foknap között járnak. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A növekedés az előrejelzés szerint továbbra is intenzívebb marad az átlagosnál, hőösszeg tekintetében június közepére egy hónappal a sokéves átlag, és három héttel a tavalyi értékek előtt járunk majd, ami azt jelenti, hogy a növények (és a kártevők is) ennyivel hamarabb kapják meg az egyes fejlődési fázisaik eléréséhez szükséges hőmennyiséget.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térképen a sárga és vörös színek már azt mutatják, hogy az őszi búza és a repce zöld tömege egyre csökken. Ugyanakkor a kukorica és a napraforgó táblákon intenzív a zöld tömeg növekedése. A Tiszántúl északi részén a nagy területre kiterjedő zöld színek, azaz a növekedés a száraz idő után megérkezett jelentős csapadék számlájára írható. Az anomália térkép alapján a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya, negatív eltérések elsősorban azokon a területeken vannak, ahol a vetett kultúrák klorofill tartalma épp amiatt nem növekszik már, mert az ilyenkor megszokottnál előrébb tartanak a fejlődésben: hamarabb kezdődött a repcénél és az őszi búzánál a termésérés, de előrébb járnak a fejlődésben a rétek, legelők, kaszálók is.

Az országban a szántóföldi növényeink közül a repce a magképződés, az őszi búza a szemfejlődés-tejesérés, a kukorica 1-3 szárcsomós, a napraforgó pedig a szárnövekedés-csillagállapot fenológiai állapotában van többnyire. A szőlőn már borsó nagyságú szemek vannak, erdeinkben pedig megjelentek a vadon termő gombák. A termésérésben lévő kultúrákat a csapadék már károsan érinti, ilyen például a repce, de a betakarításban lévő gyümölcsök, a cseresznye és a meggy is. Ugyanakkor például a kukorica, a  napraforgó, de helyenként a szemfejlődés állapotában lévő őszi búza is sokfelé igényelné a csapadékot.

Az előttünk álló hét nap során alig változik időjárásunk, marad a nyári meleg. A több-kevesebb napsütés mellett minden nap várható az országban, egyik nap nagyobb, másik nap kisebb valószínűséggel zápor, zivatar. Az egy hetes csapadékösszeg a medárdi időszakban területi átlagban jelentősen ígérkezik, többnyire 10 és 25 mm között valószínű. Viszont, ahogy eddig is, helyenként felhőszakadás is várható, míg más körzetek szinte teljesen ki is maradhatnak a csapadékból. Összességében az ország nagyobb részén a talaj nedvességének növekedésére lehet számítani. Napközben többfelé megélénkül (főleg kedden és csütörtökön megerősödik) majd a szél, zivatarok környezetében azonban átmenetileg viharossá fokozódik a légmozgás. A levegő nedvességtartalma gyakran lesz 80% fölött, mely kedvez a gombás megbetegedéseknek.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. június 7.


1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza


2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár