A honfoglalás ezredik évfordulóját ünnepelte Magyarország 1896-ban. Az „Ezredévi Kiállítás” egyik pavilonjában a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet mutatkozott be. A kiállításon műszerek, eszközök, könyvek, fotók szerepeltek. Ezek jelentették a későbbi Meteorológiai és Csillagászati Múzeum alapját. A kiállítás bezárása után Konkoly-Thege Miklós igazgató az anyagot Ógyallára szállíttatta, majd az 1900-ban épült Obszervatóriumban helyezte el. A kiállított tételek száma ekkor 355 volt, köztük 60 a csillagászati műszerek kategóriájában. A Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kiadásában, 1902-ben jelent meg az első múzeumi katalógus.
A múzeumot 1908-ban visszaköltöztették Budapestre. A gyűjtemény 1911-ben már 744 tételt tartalmazott. A Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet Kitaibel Pál utcai székházának létesítésekor az épület földszintjére tervezték a Múzeum helyiségeit. Az épület 1910-es átadásától az 1944-1945-ös háborús pusztításig a Múzeum változatlan helyen, egyre bővülő tárgyi tartalommal működött.
A háború után a Múzeum helyiségeit más feladatokra - iroda, tanácsterem - használták, a ládákba csomagolt múzeumi anyag pedig gazdátlanul kallódott, hányódott és fogyott. A Múzeum 1991-ben született újjá, amikor az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke rendeletileg szabályozta a meteorológiai muzeális szakgyűjtemény szervezeti kereteit.
Az első katalógus kiadásának századik évfordulójára, 2002 decemberére, a meteorológiai muzeális gyűjtemény a Nemzet Kulturális Örökség Minisztériuma által bejegyezett, államilag védett gyűjteményként került nyilvántartásba.
Tárlók a folyosón
Az OMSZ székházának három szintjén, a földszinti, az első és második emelet főfolyosóin, 26 vitrinben, 8 tárolóban és 8 fali tablóban nyert elhelyezést a most már hivatalosan meteorológiai muzeális gyűjteménynek nevezett múzeum. A nagyobb méretű tárgyak önálló felállításban vannak elhelyezve.
Ma a gyűjtemény 469 tételt számlál, tematikus felosztásban. A kiállított tárgyak között szerepelnek magaslégköri műszerek, földfelszíni műszerek, csillagászati és egyéb (geodéziai, légelektromos, radioaktív) eszközök, emléktárgyak, díjak, kitüntetések, fotók, könyvek kiadványok. Található köztük ionoszféravizsgáló készülék, mikrobarográf, anemográf, szekrény nagyságú számítógépek kezdetleges típusai és jégeső elhárító rakéták is.
A kiállított anyag teljes tudománytörténeti forrásként használható. A tárlókhoz, vitrinekhez és kiállítási tárgyakhoz tartozó feliratgyűjtemény kronológiai sorrendben, rendszerezve tekinti át a meteorológia történetét.
A Múzeum fejlesztését, berendezését, a műszerek és tárgyak meghatározását - társadalmi munkában - nyugdíjas munkatársak (Horváth Emil, Mezősi Miklós, Simon Antal, Varga Miklós) végezték.
Tárlók az aulában
A Múzeum az újra alapítástól eltelt évek alatt közhasznú intézménnyé fejlődött, külföldi és hazai vendégek, egyetemi hallgatók, diákok és bejelentkező érdeklődők tanulmányozták. A Múzeum az utolsó órában mentette meg mindazon tudományos tárgyakat, műszereket, amelyeket a XX. századi nagy műszaki-, technikai fejlődés következtében korszerűbb eszközökre cseréltek. Az őrzött tudományos eszközök és műszerek a jövőben nagy segítséget nyújtanak majd a korábban gyűjtött meteorológiai információk értelmezésében is.
