A regionális éghajlati modellek a klímaváltozás meteorológiai vonatkozásairól adnak információt. Célirányos és fenntartható alkalmazkodási stratégiák kialakításához azonban elengedhetetlen azoknak a hatásoknak a részletes ismerete is, amit a meteorológiai változások gyakorolhatnak életünkre. Ezek felderítéséhez számszerű hatásvizsgálatokra van szükség.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) a klímadinamikai tevékenység elindulása óta tudatosan keressük a kapcsolatokat a felhasználókkal, s együttműködéseink mindvégig azonos szakmai elvek mentén történtek (1. ábra). Az éghajlati hatásvizsgálatokhoz szükséges részletes, számszerű meteorológiai információkat – közvetlenül vagy speciális utó-feldolgozási eljárások után – a regionális klímamodellek adatai biztosítják. Az éghajlatváltozás hatásai életünk számos területére kiterjednek (pl. az emberi egészségre, a mezőgazdasági termelésre, az ökológiai élőhelyekre), így a felhasználók is eltérő igényekkel és felkészültséggel érkeznek hozzánk. A hatásvizsgálatokhoz szükséges kiindulási adatok összeállítása ezért egy többlépéses, iteratív-konzultatív folyamat, amiben egyeztetjük és közelítjük a felhasználói igényeket valamint a modelladatok kínálta lehetőségeket. Az aktuális eredmények mindig a jelenlegi tudásunkat tükrözik, s megfelelő értelmezésükhöz elengedhetetlen a felhasznált információk és módszerek bizonytalanságának figyelembevétele. Mivel a projekciók bizonytalansága több modellszimuláció segítségével számszerűsíthető, ez a gyakorlatban azzal jár, hogy a hatásvizsgálatot különböző modellkísérletekből származó kiindulási adatokkal is el kell végezni. Az eredmények megfelelő értelmezésében konzultációkkal és továbbképzésekkel támogatjuk mind a felhasználókat, mind a döntéshozókat.
1. ábra
A klímamodell-adatokon alapuló számszerű hatásvizsgálatok folyamatábrája
Modell-adatainkat elsőként nemzetközi projektekben használtuk hatásvizsgálatokban. A magyarországi adaptációs kutatások jó része sokáig csupán kvalitatív információk vagy egy intuitíven legvalószínűbbnek gondolt forgatókönyv alapján javasolt alkalmazkodási lépéseket. Csak az elmúlt években kezdődtek meg hazánkban azok a törekvések, melyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást egységes, objektív alapokra helyezik. 2016-ban kezdte meg operatív működését a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) a hazai adaptációs stratégiák és a klímapolitikai döntéshozatal támogatásában. A NATéR-ben a jövőbeli éghajlatváltozás hazai jellemzőinek leírása az ALADIN és a RegCM regionális klímamodellek szimulációs eredményei (Sábitz et al., 2015, Szépszó et al., 2016) alapján történik.
A modelleredményeinket számos területen használják fel az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatára, sőt az OMSZ-ban is végzünk ilyen kutatásokat. Néhány példa ezekre:
- A Balaton vízháztartásának jövőben várható változásai (Nováky et al., 2016);
- A klímaváltozás hatása a felszín alatti vizekre (Kovács et al., 2015) és az ivóvízbázisokra (Rotárné Szalkai et al., 2015);
- A természetes élőhelyek változása az éghajlatváltozás hatására (Somodi et al., 2016);
- Az éghajlatváltozás hatásai a földhasználatra, a biomassza termelésre és erdőgazdálkodásra – AGRATéR projekt;
- A klímaváltozás hatása az emberi egészségre, a közúti közlekedésre és a turizmusra – KRITéR projekt;
- A klímaváltozás városi hatásai.
Hivatkozások
Kovács A., Szőcs T., Tóth Gy., Marton A., Kun É., Kerékgyártó T., 2015: A talajvíz klímaérzékenységének modellezése a NATéR projekt keretei között. Kutatási jelentés. [PDF]
Nováky B., Varga Gy., Homolya E., Szépszó G., Csorvási A., 2016: A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása. Kutatási jelentés. [PDF]
Rotárné Szalkai Á., Homolya E., Selmeczi P., 2015: A klímaváltozás hatása az ivóvízbázisokra. Kutatási jelentés. [PDF]
Sábitz J., Szépszó G., Zsebeházi G., Szabó P., Illy T., Bartholy J., Pieczka I., Pongrácz R., 2015: A klímamodellekből levezethető indikátorok alkalmazási lehetőségei. Kutatási beszámoló. [PDF]
Somodi I., Bede-Fazekas Á., Lepesi N., Czúcz B., 2016: Természetes ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének elemzése. Kutatási jelentés. [PDF]
Szépszó G., Illy T., Szabó P., 2016: A regionális klímamodellek eredményeinek utó-feldolgozása és a NATéR számára szükséges paraméterek előállítása. Kutatási beszámoló. [PDF]
