2024. november 5. kedd
Távérzékelési eszközök
Az aktuális helyzet meghatározásakor az óránkénti szinop- és a 6-12 óránkénti rádiószondás adatok mellett a távérzékelési eszközök (radar, műhold és villám-lokalizációs rendszerek) mérései is nagyon fontosak, mert az előbbieknél sokkal nagyobb időbeli és térbeli felbontásban állnak rendelkezésre.
Eszköz Térbeli felbontás
[km]
Időbeli felbontás
[perc]
Radarált. 0,5-115
Műhold3-415
Villám1-21-2
A prognóziskészítésben a távérzékelési eszközöknek közvetlenül alapvetően a nowcasting (0-3 órára szóló) előrejelzésben van szerepük azáltal, hogy időben és térben kvázi folytonos információkat szolgáltatnak az aktuális időjárási helyzetről. Segítségükkel meglehetősen finom térbeli felbontásban nyomon követhető az időjárási objektumok mozgása, fejlődése, és olyan speciális információkat szolgáltatnak, mint például a műholdképnél a felhőzet jellege, vagy a radarnál a csapadékintenzitás. Meg kell azonban említnünk, hogy a műholdas információk ma már beépülnek modellekbe is, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a modellek kezdeti feltételei pontosabbak legyenek, és ezen keresztül ezek az információk nem csak az ultrarövidtávú, hanem a rövid- és középtávú előrejelzéseknél is hasznosulnak.

Műholdképek
A különböző hullámhossz-tartománybeli sugárzásmérésekből előálló műholdképek alapján következtethetünk a felhők fajtájára, magasságára, vastagságára, a felhőtető hőmérsékletére (1. ábra). Az egymás utáni képekből előállított hurokfilmeken jól követhető a felhőzet mozgása, fejlődése, keletkezése és feloszlása, melyek alapján az ezeket létrehozó nagy és kisebb skálájú időjárási folyamatokról (pl. ciklogenezis, ciklon áthelyeződése, frontok, magassági hidegcseppek, jetek, mezoléptékű konvektív rendszerek, egyedi zivatarok) fontos következtetéseket vonhatunk le.
1. ábra
Azonos időben készült infra, kompozit, felhőtípus és nagy felbontású
látható tartományú MSG műholdképek a HAWK-ban
Az egyes tartományokban készült képek kombinálásával és együttes megjelenítésével speciális műholdképek állíthatók elő, amelyekkel számos igen hasznos, korábban egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen meghatározható jelenség könnyen azonosíthatóvá válik. Az eltérő mikrofizikai tulajdonságok felhasználásával kimutatható például a zivatarfelhőknek azon része, amely éppen fejlődik (2. ábra), megkülönböztethetőek az egyes légtömegek (3. ábra), illetve igen jól elkülöníthető a hóval borított és a hó nélküli talajfelszín (4. ábra).
2. ábra
Infravörös tartományban
készült MSG műholdkép
3. ábra
MSG légtömeg műholdkép
4. ábra
Nagyfelbontású, látható
tartományban készült (HRV)
A téli félévben igen hasznos az ún. éjszakai mikrofizikai MSG műholdkép, amelynek segítségével az éjszakai órákban is azonosíthatóvá válik a köd és az alacsony szintű felhőzet (stratus) (5. ábra). Korábban erre csupán a nappali órákban volt lehetőség a látható tartományban készült műholdképek alapján (4. ábra).
5/a, 5/b. ábra
Éjszakai mikrofizikai MSG műholdkép 2007. december 19-én hajnal 3, illetve reggel 7 órakor.
Az Északi-Kárpátok hegyvonulatát megkerülve, északnyugat és kelet felől alacsonyszintű felhőzet (sárgás zöld)
áramlik Magyarország térségébe, miközben a Budapesttől délre található hófelszín (rózsaszín)
felett is köd (világos zöld, sárgás zöld) képződik.
Radarképek
A radarképek segítségével a felhőkben található csapadék mutatható ki. Az OMSZ három időjárási radarral rendelkezik, melyek Budapesten, Napkoron és Pogányváron működnek. A radarok által kibocsátott elektromágneses sugárzás a csapadékelemekről azok sűrűsége függvényében verődik vissza, így a kibocsátott és a visszavert sugárzás viszonyából következtethetünk az egyes pontokra jellemző csapadékintenzitásra. Az említett 3 radar által készített mérésekből 15 percenként készülnek az egész országot és közvetlen környezetét lefedő ún. kompozit radarképek (6/a, b ábra). Az egymást követő radarképekből készített animációkon jól nyomon követhető a csapadék objektumok (pl. záporok, zivatarok) kialakulása, mozgása, fejlődése és megszűnése. A radarok közelében igen nagy térbeli felbontású képek is előállíthatók, amelyeken akár az is meghatározható, hogy egy heves zivatar a főváros mely része fölött vonult át, és okozhatott nagy mennyiségű csapadékot (6/c ábra).
6/a, 6/b, 6/c ábra
Radarképek
A radarmérések összegzésével tetszőleges időszakra (pl. 1, 3, 6 vagy 12 órára) vonatkozóan megbecsülhető a csapadékmennyiség területi eloszlása (7. ábra). A radarmérés hibáit felszíni csapadékmérő állomások adatával korrigálva nagymértékben javítható a becsült csapadékösszeg.
7. ábra
Radaros csapadékbecslés
Villámtérképek
A zivatarok felismerése a hozzájuk kapcsolódó villámtevékenység detektálása által a legeredményesebb. A SAFIR elnevezésű villám-lokalizációs rendszer mind a felhőn belüli, mind pedig a felhő és a földfelszín közötti villámokat érzékeli. A számos mért jellemző közül az előrejelzőket elsősorban a villámok pontos helye és ideje érdekli. A villámokat előfordulási idejük szerint különböző színekkel megjelenítve láthatóvá válik a teljes zivatarrendszer, illetve akár egyes zivatargócok mozgási iránya és sebessége (8. ábra).
8. ábra
Egy teljes nap alatt a SAFIR által detektált villámok területi eloszlása az előfordulás ideje szerint színezve
(a felhő-föld villámokat karika, a felhő-felhő villámokat pont jelöli)