Távérzékelési eszközök
Az aktuális helyzet meghatározásakor az óránkénti szinop- és a 6-12 óránkénti rádiószondás adatok mellett a távérzékelési eszközök
(radar, műhold és villám-lokalizációs rendszerek) mérései is nagyon fontosak, mert az előbbieknél sokkal nagyobb időbeli és térbeli felbontásban állnak
rendelkezésre.
Eszköz | Térbeli felbontás [km] |
Időbeli felbontás [perc] |
---|---|---|
Radar | ált. 0,5-1 | 15 |
Műhold | 3-4 | 15 |
Villám | 1-2 | 1-2 |
A prognóziskészítésben a távérzékelési eszközöknek közvetlenül alapvetően a nowcasting (0-3 órára szóló) előrejelzésben van szerepük azáltal, hogy időben
és térben kvázi folytonos információkat szolgáltatnak az aktuális időjárási helyzetről. Segítségükkel meglehetősen finom térbeli felbontásban nyomon
követhető az időjárási objektumok mozgása, fejlődése, és olyan speciális információkat szolgáltatnak, mint például a műholdképnél a felhőzet jellege, vagy
a radarnál a csapadékintenzitás. Meg kell azonban említnünk, hogy a műholdas információk ma már beépülnek modellekbe is, és ezáltal jelentősen
hozzájárulnak ahhoz, hogy a modellek kezdeti feltételei pontosabbak legyenek, és ezen keresztül ezek az információk nem csak az ultrarövidtávú, hanem a
rövid- és középtávú előrejelzéseknél is hasznosulnak.
Műholdképek
A különböző hullámhossz-tartománybeli sugárzásmérésekből előálló műholdképek alapján következtethetünk a felhők fajtájára, magasságára, vastagságára, a
felhőtető hőmérsékletére (1. ábra). Az egymás utáni képekből előállított hurokfilmeken jól követhető a felhőzet mozgása, fejlődése, keletkezése és
feloszlása, melyek alapján az ezeket létrehozó nagy és kisebb skálájú időjárási folyamatokról (pl. ciklogenezis, ciklon áthelyeződése, frontok, magassági
hidegcseppek, jetek, mezoléptékű konvektív rendszerek, egyedi zivatarok) fontos következtetéseket vonhatunk le.
1. ábra
Azonos időben készült infra, kompozit, felhőtípus és nagy felbontású
látható tartományú MSG műholdképek a HAWK-ban
Azonos időben készült infra, kompozit, felhőtípus és nagy felbontású
látható tartományú MSG műholdképek a HAWK-ban
Az egyes tartományokban készült képek kombinálásával és együttes megjelenítésével speciális műholdképek állíthatók elő, amelyekkel számos igen hasznos,
korábban egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen meghatározható jelenség könnyen azonosíthatóvá válik. Az eltérő mikrofizikai tulajdonságok felhasználásával
kimutatható például a zivatarfelhőknek azon része, amely éppen fejlődik (2. ábra), megkülönböztethetőek az egyes légtömegek (3. ábra), illetve
igen jól elkülöníthető a hóval borított és a hó nélküli talajfelszín (4. ábra).
2. ábra Infravörös tartományban készült MSG műholdkép |
3. ábra MSG légtömeg műholdkép |
4. ábra Nagyfelbontású, látható tartományban készült (HRV) |
A téli félévben igen hasznos az ún. éjszakai mikrofizikai MSG műholdkép, amelynek segítségével az éjszakai órákban is azonosíthatóvá válik a köd és az
alacsony szintű felhőzet (stratus) (5. ábra). Korábban erre csupán a nappali órákban volt lehetőség a látható tartományban készült műholdképek
alapján (4. ábra).
Radarképek
A radarképek segítségével a felhőkben található csapadék mutatható ki. Az OMSZ három időjárási radarral rendelkezik, melyek Budapesten, Napkoron és
Pogányváron működnek. A radarok által kibocsátott elektromágneses sugárzás a csapadékelemekről azok sűrűsége függvényében verődik vissza, így a
kibocsátott és a visszavert sugárzás viszonyából következtethetünk az egyes pontokra jellemző csapadékintenzitásra. Az említett 3 radar által készített
mérésekből 15 percenként készülnek az egész országot és közvetlen környezetét lefedő ún. kompozit radarképek (6/a, b ábra). Az egymást követő
radarképekből készített animációkon jól nyomon követhető a csapadék objektumok (pl. záporok, zivatarok) kialakulása, mozgása, fejlődése és megszűnése.
A radarok közelében igen nagy térbeli felbontású képek is előállíthatók, amelyeken akár az is meghatározható, hogy egy heves zivatar a főváros mely része
fölött vonult át, és okozhatott nagy mennyiségű csapadékot (6/c ábra).
6/a, 6/b, 6/c ábra Radarképek |
A radarmérések összegzésével tetszőleges időszakra (pl. 1, 3, 6 vagy 12 órára) vonatkozóan megbecsülhető a csapadékmennyiség területi eloszlása
(7. ábra). A radarmérés hibáit felszíni csapadékmérő állomások adatával korrigálva nagymértékben javítható a becsült csapadékösszeg.
Villámtérképek
A zivatarok felismerése a hozzájuk kapcsolódó villámtevékenység detektálása által a legeredményesebb. A SAFIR elnevezésű villám-lokalizációs rendszer
mind a felhőn belüli, mind pedig a felhő és a földfelszín közötti villámokat érzékeli. A számos mért jellemző közül az előrejelzőket elsősorban a
villámok pontos helye és ideje érdekli. A villámokat előfordulási idejük szerint különböző színekkel megjelenítve láthatóvá válik a teljes
zivatarrendszer, illetve akár egyes zivatargócok mozgási iránya és sebessége (8. ábra).