A spagetti diagram lényege, hogy kiválasztunk egy meteorológiai elem tetszőleges magasságú tetszőleges izovonalát, és egyetlen térképen megjelenítjük mind az 51 futtatás eredményét. Abban az esetben, ha mind az 51 futtatás eredménye nagyon közel van egymáshoz, akkor nagy, míg ellenkező esetben, tehát ha az 51 futtatás eredménye nagyon távol helyezkedik el egymástól, akkor kicsi az előrejelzés megbízhatósága. A nagy megbízhatóság arra utal, hogy a modell nem érzékeny a kezdeti feltételek megváltoztatására, vagyis a mérési hibákra, hiányokra, a mérés esetleg nem reprezentatív voltára.

Az 1. ábrán látható példában az 500 hPa-os szint három izohipszájának a 168. órára szóló, felvett értékei láthatók. Az Atlanti-óceán térségében igen bizonytalan ez a 7 napos előrejelzés, ugyanakkor környékünkön a futtatások igen közel vannak egymáshoz, ezért itt a konkrét esetben az átlagosnál nagyobb a 7 napos előrejelzés megbízhatósága.

A kiválasztott rácspont a Szombathelyhez legközelebb eső rácspont. A bemutatott fáklyadiagram arra példa, hogy az előrejelzések megbízhatósága nem csökken egyenes arányban az előrejelzés hosszával. A konkrét esetben látható, hogy már a második napon nagy az eltérés az egyes futtatások között, hiszen van olyan futtatás, amely a térségre 12, és van olyan, amely mindössze -4 fokot prognosztizál erre a szintre. Az ábrán az is jól megfigyelhető, hogy a második napra vonatkozóan két lehetőséget (klasztert) ad a modell. A futtatások többsége - beleértve a determinisztikus és a kontroll modellt - a melegebb változatot támogatja, ugyanakkor a futtatások egy másik, jelentős része alacsonyabb hőmérsékletet prognosztizál. A nagy bizonytalanságot az okozta, hogy a Kárpát-medence térségében egy markáns frontzóna húzódott, amelynek két oldalán igen eltérő hőmérsékletű levegő halmozódott fel. A front igen lassan helyeződött délkelet felé, bizonytalan volt, hogy Szombathely térsége két nap múlva a front hideg vagy meleg oldalára kerül-e. A front mozgásának bizonytalansága tehát jól tükröződött az ábrán látható fáklyadiagramon. Ezután a harmadik naptól kb. a hatodik napig a front átvonulását követően a fáklyadiagram szerint csökken az előrejelzések bizonytalansága, mivel minden futtatás jelentős hidegadvekcióval számol. Az időszak legvégén, a hatodik napot követően természetesen ismét növekszik az eltérés az egyes futtatások között, vagyis csökken a 850 hPa-os szint hőmérséklet előrejelzésének a megbízhatósága.

Az összes elem közül talán a csapadékmennyiség előrejelzése a legérzékenyebb a kiindulási feltételekre. Ez látható a 3. ábrán bemutatott fáklyadiagramon. Megfigyelhető, hogy a csapadékmennyiség nemcsak a kiindulási feltételekre, hanem a felbontásra is igen érzékeny, hiszen a 36 órás modell előrejelzésnél a determinisztikus modell közel 10 mm-t, míg az ugyanolyan kezdeti feltétellel rendelkező, de fele olyan finom felbontású kontroll modell csak néhány tized mm csapadékot prognosztizál.