Csapadék-előrejelzések alapvető megfontolásai
- Nagyon fontos az aktuális helyzet alapos tanulmányozása, diagnózisa, a fejlődés várható irányának ismerete, a szinoptikus helyzetben rejlő fejlődési lehetőségek mérlegelése.
- A szinoptikus skálájú folyamatok esetén is jelentős lehet a csapadék mennyisége, de mezoléptékű képződmények létrejötte megnöveli a nagy csapadék kialakulásának valószínűségét. Ezért vizsgálni kell, hogy kialakulhat-e a hidegfronton mezoléptékű örvény, a hidegfront előtt szervezett zivatarzóna, létrejöhet-e tartós konvergencia a talaj közelben stb.
- Vizsgálni kell a meleg, nedves szállítószalag helyzetét, mivel irányítottsága meghatározhatja a nagy csapadék helyét. Déli irányítottságú meleg, nedves szállítószalag esetén az északi vízgyűjtők, a Vág, a Garam, az Ipoly, a Sajó, a Hernád, illetve a Bodrog területén hullik a több csapadék (1. ábra). Délnyugati szalag esetén Kárpátalján, a Szamos vízgyűjtőjén kell jelentős csapadéktöbblettel számolni. Ezekben az esetekben az orografikus feláramlás maximális, merőleges az áramlás a hegyvonulatra, ezért sok a csapadék. A Duna felső szakaszán, az Inn, a Traun, az Enns vízgyűjtőjén északi áramlás mellett jelentős az orografikus csapadéktöbblet.
1. ábra
A jellegzetes nyomási kép és a meleg nedves szállítószalag helyzete (2006. május 30. 12 UTC)
A jellegzetes nyomási kép és a meleg nedves szállítószalag helyzete (2006. május 30. 12 UTC)
- A vízgyűjtők csapadék-klimatológiai sajátosságai alapján megmondható, hogy mely nagy csapadékos helyzet mely vízgyűjtőn okozza a legtöbb csapadékot. Például vonuló mediterrán ciklon esetén leggyakrabban a Nagykanizsa-Siófok-Budapest-Kékestető vonalban van a csapadék maximumának tengelye. A Tisza vízgyűjtőin általában az előoldali csapadékrendszerek hatása érvényesül, a Dunán a hátoldalon (északi áramlás!) is hullhat jelentős csapadék.
- A rendelkezésre álló mennyiségi csapadék-előrejelzések figyelembe vétele. Az alapot képező ECMWF modell (2. ábra) mellett az ALADIN, az MM5 és a GFS modellek előrejelzett csapadék mezőinek felhasználása is hasznos.
2. ábra
Példa az ECMWF modell 24 órás csapadék-előrejelzésére
Példa az ECMWF modell 24 órás csapadék-előrejelzésére
- A középtávú csapadék-előrejelzések esetén külön ki kell emelni az ECMWF ensemble előrejelzéseinek használatát, hiszen 96 óra után az ensemble tagok előrejelzései átlagának beválása jobb, mint a determinisztikus modell beválása. A determinisztikus modell információitól eltérhetünk, ha az ensemble tagok széttartása nagy, és az eltérő véleményt más modell is támogatja. Ugyanakkor meg kell azt is említeni, hogy mivel a csapadék-előrejelzéseknél kitüntetett szerepe van a felbontásnak, ezért viszonylag gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a determinisztikus modell előrejelzése akár a negyedik napot követően is jobb, mint az ensemble átlag.
- A fáklya diagram, amely az előrejelzett elem, jelen esetben a csapadék időbeli menetét mutatja mind az 50 ensemble tag esetén egy kiválasztott rácspontra, az előrejelzések megbízhatóságára is támpontot szolgáltat (3. ábra). Az egyes ensemble tagok csapadékértékeinek nagy szórása az adott rácspontban nagy bizonytalanságra utal.
3. ábra
Példa fáklya diagramra (2005. június 4. 12 UTC, budapesti rácspont)
Példa fáklya diagramra (2005. június 4. 12 UTC, budapesti rácspont)
- Külön információt jelent az egyes csapadékkategóriák (nyom, 1, 5, 10 és 20 mm) valószínűségi eloszlása (4. ábra). Amennyiben a determinisztikus modellben jelentős az előrejelzett csapadék mennyisége, és ezt a nagyobb csapadékok valószínűségi eloszlása is megerősíti, akkor a nagy csapadék biztosabban prognosztizálható. Ha azonban a determinisztikus modell csapadék mennyiségeit az ensemble tagok valószínűségi eloszlása nem támogatja, akkor meg kell gondolni a nagyobb értékek előrejelzését.
4. ábra
Példa ECMWF-es modell-előrejelzésre a 12 óra alatt lehulló nyom, 1, 5, 10 és 20 mm csapadék valószínűségére
Példa ECMWF-es modell-előrejelzésre a 12 óra alatt lehulló nyom, 1, 5, 10 és 20 mm csapadék valószínűségére
- Természetesen lehet, és esetenként kell is egyik napról a másikra jelentősen megváltoztatni a prognosztizált csapadék mennyiségét az új információk hatására. Az új ismeretek átlagosnál nagyobb bizonytalansága esetén azonban a változtatás mértékét célszerű mérsékelni (a fáklya diagram, illetve az egyes csapadékkategóriák valószínűségi eloszlásának ismételt mérlegelése).
