Az Országos Meteorológiai Szolgálat az "Új Magyarország Fejlesztési Terv", később az „Új Széchenyi Terv” keretében a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) lehetőséget felhasználva pályázatot nyújtott be az e-környezetvédelem területén informatikai fejlesztések megvalósítására. A pályázat első fordulójában a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készült el, míg a második fordulóban kerül sor a tanulmányban rögzített fejlesztések megvalósítására. Célunk egy negyedik meteorológiai radar üzembe helyezése, mellyel lehetőség nyílik a dél-alföldi régió és a közvetlen országhatáron kívüli területek lefedettségének javítására. Az új radar segítségével az eddiginél pontosabban lokalizálhatók és nyomon követhetők, ezáltal előrejelezhetők a térséget veszélyeztető szélsőséges időjárási jelenségek. A projekt fő elemének hasznosulása elsősorban a dél-alföld régióra, további elemei pedig az egész országra kiterjednek.

Az elmúlt években a szélsőséges időjárási események okozta áldozatok száma és az anyagi kár mértéke jelentősen megnőtt, kapcsolatba hozhatóan az ipari társadalom növekvő sérülékenységével és az éghajlatváltozással. A kihívásra válaszolva a meteorológia tudománya egyre több olyan ismeretre és módszertanra tett szert, amelyek lehetővé teszik az időjárási katasztrófák pontosabb előrejelzését. Az előrejelzési és riasztási rendszer alapvető elemei közé tartozik a meteorológiai mérési adatok begyűjtése, ami csak a nagy tér és időbeli felbontást nyújtó, automatikus és intenzív megfigyelő rendszerek működtetésével lehetséges. Ennek lényeges elemét képezik az időjárási radarmegfigyelések.

Jelenleg hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat 3 Doppler, dual-polarizációs radarral felszerelt meteorológiai radarállomást üzemeltet. A radarképek segítségével azonosíthatók a veszélyes időjárási jelenséget hordozó rendszerek, prognosztizálható a várható csapadék idő- és térbeli eloszlása, mennyisége, valamint lokalizálhatók a potenciálisan árvízzel sújtott területek.

Az OMSZ jelenlegi radarhálózatának hiányosságaiból kiindulva a projekt célkitűzései az alábbiak:

• a legfontosabb célkitűzés az, hogy jelentősen javítsuk a dél-alföldi régióban a radar csapadékmérésének megbízhatóságát, a mért adatok pontosságát, hogy mind a területi, mind pedig az egyes pontokra számított csapadékadatok mennyiségi számításokra, árvízvédelmi és hidrológiai célokra is alkalmasak legyenek;
• radarméréseinkkel fedett terület növelése az országon kívül is azért, hogy a veszélyes időjárási jelenségek hordozóit időben azonosíthassuk, mozgásukat nyomon követhessük, és megfelelő időelőny álljon rendelkezésre a riasztások kiadására;
• a meglévő radarhálózat mérési megbízhatóságának javítása a legrégebben telepített radarberendezés digitális jelfeldolgozó rendszerrel való kiegészítésével, ami által egységessé válna az adatfeldolgozás minden radarállomásnál;
• a meglévő radarhálózatban a csapadékmérési adatok korrigálási módszerének javítása radar állomások körzetében telepített, a csapadékelemek méreteloszlásán alapuló, perces időbeli felbontású adatokat nyújtó automata csapadékmérővel.

A projektben megvalósítandó fejlesztések két, jól elkülöníthető egységre bonthatók:

• Új radar állomás telepítése, amivel kibővítjük a meglévő időjárási radarhálózatot azzal a céllal, hogy növeljük a pontos mérésekkel lefedett területet.
• 14 db, a pillanatnyi csapadékintenzitást is mérni tudó automata csapadékmérő, azaz cseppspektrummérő telepítése a radarállomásokon és több meteorológiai főállomáson. Kiegészítő információkat nyújtanak a radarhálózat csapadékméréseinek pontosításához, az adatok kalibrálásához.

Nem része a pályázatnak, de szakmailag szorosan hozzá kapcsolódik a budapesti radar korszerűsítése, melynek során a radarhálózat legrégebben üzemelő állomását korszerűsítjük a radar vevőegységének digitális egységre való cseréjével.

Az elsődleges felhasználók körébe a védekezési és kárelhárítási feladatukat a meteorológiai veszélyjelzésre alapozó szervezetek tartoznak, többek közt a katasztrófavédelmi és a vízügyi szervek, valamint helyi hatóságok (polgármesteri hivatalok). A rendszer előnye, hogy a helyi szervezetek közvetlenül juthatnak a területüket érintő létfontosságú információkhoz, riasztásokhoz és az ország valamennyi kistérsége egyformán kapna esélyt a veszélyhelyzetre való felkészüléshez. További intézményi felhasználói körbe tartoznak a közúti, vasúti és légiközlekedést koordináló szervezetek, valamint az egyéni és szövetkezeti agráripari vállalkozások. A gyorsan frissülő információkat a lakosság is közvetlenül fel tudja használni biztonsága érdekében, mivel az adatok az OMSZ honlapján közvetlenül elérhetők lesznek.

A jelen projekt és az OMSZ másik KEOP pályázatának (Magyarország kistérségi időjárási veszélyjelző és riasztó rendszerének kiépítése és üzemeltetése) megvalósulásával jelentősen csökken a társadalom kiszolgáltatottsága a légköri eseményekkel szemben.

 
A magyarországi időjárási radarhálózat bővítése és csapadékmérési adatainak minőségi javítása

KEOP – 6.3.0/1F – 2008 – 0035 számú (első forduló) és a
KEOP – 6.3.0/2F/11 – 2011 – 0001 számú (második forduló) projekt keretében