Az INCA finomfelbontású (1km), ultrarövidtávú előrejelző rendszer, amit az Osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) több közép-európai meteorológiai szolgálat együttműködésével fejleszt. Az INCA analízisek és előrejelzések korrigálják a numerikus modell kimeneteket a legfrissebb mért automata állomás adatokkal és egyéb (radar, műhold) megfigyelés segítségével. Ez lehetővé teszi, hogy a modellekhez képest nagyobb gyakorisággal (1 óra) és rövid távon (0-6 óra) pontosabb képet kapjunk a jelenlegi és várható időjárás viszonyairól.

Az INCA előrejelző rendszerrel hőmérséklet, csapadékösszeg és széllökés térképek készülnek országos kivágatra, illetve négy részre bontott nagyításokkal, sőt - kiemelt régióként - a Balaton térségére is.

A csapadék az egyik legnehezebben előrejelezhető meteorológiai paraméter, mivel az itt lezajló folyamatok és az azokat leíró számítógépes eljárások nagyon érzékenyek a bemenő adatok pontosságára. A felhőzet és a csapadék gyakran ciklonok, időjárási frontok közelében alakul ki. A nagyméretű, több száz, vagy ezer kilométer hosszú frontális csapadékrendszerek viszonylag lassabban fejlődnek, és jól követhetőek az időjárási térképeken. Ezen rendszerek alakulását főleg szinoptikus (nagyskálájú) folyamatok befolyásolják, melyek napjainkban már jól leírhatók a korszerű numerikus meteorológiai modellek alkalmazásával.

A nyári hónapokban viszont gyakori a zivatarokból vagy zivatarrendszerekből intenzíven lehulló nagy csapadék. Ennek keletkezése nagyon gyors, mivel egy átlagos zivatarban is 30-40 km/h sebességű feláramlások észlelhetők, így akár 15-20 perc alatt is kialakulhat az esőfelhő. A zivatart - melynek képződése lényegesen függ a lokális folyamatoktól (talajnedvességtől, hőmérséklet eloszlástól, összeáramlástól) - ugyancsak nehéz előrejelezni. A zivatarok fejlődését és áthelyeződését az előrejelzők gyakran nowcasting rendszerek segítségével követik. Az INCA nowcasting rendszer figyelembe veszi a meteorológiai állomáshálózat által mért csapadékot, a radarból becsült csapadékintenzitást, valamint a numerikus modellek szél és csapadék előrejelzését. Ezek segítségével előállítja a csapadékmezőt és kiszámolja az úgynevezett áthelyeződési vektorokat, melyek mutatják a csapadék áthelyeződésének irányát és sebességét. Ennek az alkalmazásnak segítségével becsülhető a csapadékgócok jövőbeli pozíciója. A módszer leggyakrabban nagyobb, több tíz vagy több száz kilométer hosszú zivatarrendszerek előrejelzésére alkalmas, melyek gyakran nagy területen tudnak károkat okozni. Az előrejelzés viszont kevésbé, vagy csak nagyon rövid időre előre pontos olyan helyzetekben, ahol nagyon gyorsan és rendszertelenül új zivatarok alakulnak, vagy a meglévők gyorsan szétoszlanak.

 
A projekt a CENTRALEUROPE Program támogatásával és az ERFA (Európai Regionális és Fejlesztési Alap)
társfinanszírozásával valósul meg.