A 2015-ös év éghajlati értékelése

A 2015-ös év 11.72 °C-os középhőmérsékleti értékkel 1901 óta a harmadik legmelegebbnek bizonyult, s 0.2 °C-kal maradt el az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. Érdekesség, hogy ezúttal több alkalommal, hosszantartó hőségriadók léptek érvénybe, amelyek a nyári időszak aszályhelyzeteit súlyosbították. A 2015-ös év csapadékhullás szempontjából átlagosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban. Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyár jelentős része száraznak bizonyult, azonban kivételt képez ez alól az augusztusban lehullott nagymennyiségű csapadék. Az éves átlagos csapadékösszeg 538.9 mm, mely a sokéves átlag 92%-a. Részletes elemzés olvasható az Éghajlati visszatekintőben.

Egy kivétellel az összes hónap jelentősen melegebb volt a megszokottnál. A legnagyobb pozitív anomália augusztusban jelentkezett, a havi átlag 2.8 °C-kal magasabbnak adódott a normálnál. Ezt követi a január (+2.7 °C), illetve a július (+2.3 °C), és a december (+2.3 °C). Mindezek eredményeként az augusztus a 3., a július a 2. és a január pedig a 7. legmelegebb augusztus, július és január, de az első 20 helyezett között szerepel még szeptember és június hónap is. Az április és a május havi középhőmérsékleti értékek megegyeznek a sokévi átlaggal. Ezzel együtt 2015-höz köthető a 6. legmelegebb tél és a 4. legmelegebb nyár az adatsorok 1901-es kezdete óta.

Hosszantartó hőhullámok és hőségriasztások jellemezték a 2015-ös nyarat, ezért nem meglepő, hogy a nyár középhőmérséklete magasabbnak bizonyult a sokéves átlagnál. 2015 a harmadik legmelegebb év hazánkban adatsoraink 1901-es kezdete óta, és a legmelegebb év globálisan 1850 óta.

Az éves átlagos csapadékösszeg 538.9 mm, mely az 1981-2010-es átlag 92%-a. Kiemelkedőnek számít a januári és az októberi csapadékmennyiség. Előbbi 86%-kal, az utóbbi 169%-kal haladta meg a normálértéket. Az április, a június és a december igen száraz hónapnak bizonyult.

Országos átlagban a szélsebesség évi átlaga 2–3.5 m/s között változik, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztusban, októberben és decemberben veszi fel. 2015-ben a havi átlagos szélsebesség Budapest-Pestszentlőrinc állomáson áprilisban volt a legnagyobb, melyet a márciusi átlag követ másodikként. Általánosságban elmondható, hogy három hónapban (január, április, szeptember) haladta meg a 2015-es átlagérték a normált. Leginkább a februári, az augusztusi és a decemberi értékek maradnak el a szélsebességek megszokott havi átlagaitól.

Hozzávetőleg a normálnak megfelelő napsütéses órát élvezhettünk 2015-ben országos átlagban (normál: 2002 óra; 2015: 2258 óra; 123%). Július bizonyult a leginkább napfényesnek a hónapok közül, de szokatlanul napfényes volt az április is. A normál időszakhoz képest egész évben magasabb volt a napsütéses órák száma, csupán az októberre vonatkozó érték maradt el az ilyenkor megszokott napfénytartam értékétől.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a 2015. év szélsőségei, a mérés helye és ideje:

Legmagasabb mért hőmérséklet	39.6 °C	Budakalász	augusztus 12.
Legalacsonyabb mért hőmérséklet	-18.9 °C	Tarpa	január 7.
Legmagasabb mért minimumhőmérséklet	26.1 °C	Budapest Lágymányos	augusztus 14.
Legnagyobb évi csapadékösszeg	859.4 mm	Bakonybél
Legkisebb évi csapadékösszeg	351.9 mm	Kelebia
Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg	120.5 mm	Tiszaörvény	augusztus 18.
Legvastagabb hótakaró	55 cm	Bakonybél	január 30.
Legnagyobb évi napfényösszeg	2416.2 óra	Szeged külterület
Legkisebb évi napfényösszeg	2093.7 óra	Szolnok repülőtér

Kapcsolódó oldalak:

Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2015 között
(15 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2015 között
(58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Hírek

Pályázatok, projektek

Rendezvények

Elérhetőségek

Kapcsolatok