Sürgős csapadékra lenne szükség

Az elmúlt egy hét során minden nap előfordult valahol zápor, zivatar hazánkban, de nagyobb területre kiterjedő számottevő csapadék csak szombaton volt a délnyugati országrészben, ahol jelentősebb mennyiség hullott. A többi napon előfordult záporok csak igen kis területet érintettek. Így az elmúlt öt nap csapadékmennyisége hazánk nagyobb részén 5 mm alatt maradt, azaz gyakorlatilag alig esett, délen, délnyugaton és északkeleten 10 és 30 mm között hullott, néhol azonban felhőszakadás is kialakult (1. ábra). A harminc napos csapadékösszeg hazánk döntő részén elmaradásban van az átlaghoz képest, a hiány 20-60 mm (2. ábra). Ahogy a csapadék területi eloszlása nem egyenletes, a talaj felszín közeli részének nedvessége is igen nagy különbségeket mutat (3. ábra): a nagyobb esők átlag érintett kisebb foltokban nedves, míg az ország jelentős részén száraz a föld. A felső fél méteres talajréteg az ország nagyobb részén kritikusan száraz, a növények csak a mélyebb rétegben találnak nedvességet, de már ott is egyre kevesebbet. A legrosszabb a helyzet a Mezőföldön, az Alföld nyugati, déli valamint keleti tájain (4. ábra). Ennek megfelelően hazánk területének bő kétharmadán közepes vagy nagyfokú aszály jelei figyelhetők meg (5. ábra).
A hőmérséklet múlt hét közepén kissé mérséklődött a nagy forróság után, de a maximumok továbbra is 30 fok fölött alakultak. Szombaton a keleti országrész kivételével jelentősen lehűlt az idő, majd vasárnaptól már ismét 30 fok körüli csúcsértékek voltak jellemzőek.

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A napraforgó és a kukorica elvirágzott, vagy a virágzás végén jár (6. és 7. ábra), most igényelnék a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Ezt azonban öntözés nélkül csak néhány nagyobb felhőszakadás által érintett foltban kapják meg az országban, de még az átlagos csapadéktól is elmaradásban vagyunk. Nagy területen már csak a mélyebb talajrétegekben találnak nedvességet az állományok. A virágzás és szemképződés elejének fenológiai fázisát hőség és aszály jellemezte hazánk nagyobb részén, ezen időszakok lerövidültek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog mutatkozni (8. és 9. ábra).

A levélnedvesség időtartama a csapadékos napokon és területeken volt csak magas átmenetileg. Szombaton az Északi-középhegység kivételével országszerte 17-24 órán át nedvesek voltak az állományok (10. ábra), a többi napon csak a záporokkal érintett területeken voltak tartósan vizes állományok. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, szintén szombaton, a Dunántúlon volt magas, a többi napon jellemzően alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a többnyire száraz idő a legtöbb helyen nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A kalászosok és repce tábláinak zöld tömege teljesen lecsökkent, a nyári kapás növényeké is lassan csökkenni kezdett. Az anomália térkép továbbra is sokfelé az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban elsősorban az Alföldön és a Mezőföldön kiterjedt területek mutatkoznak az átlagosnál kisebb zöld tömeggel, ami már az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1000 és 1150 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között (11. ábra). A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 160-210 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 140-200 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, a jellemző a száraz idő volt, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. Így az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. A virágzásra és a szemképződés elejére sokfelé aszályos körülmények alakultak ki. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északkeleten megközelíti az optimális értéket, másfelé viszont 30-140 mm-rel elmarad attól.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban jobbára száraz időre van kilátás, csak ma és vasárnap alakulhatnak ki elszórtan záporok, zivatarok a jövő hét közepéig, területi átlagban jelentősebb csapadék nem valószínű. Így a talaj tovább fog száradni, az aszályos terület kiterjedése nőni fog, az aszály még tovább fokozódik. A hőmérséklet a hét végre ismét emelkedik, kánikula várható 35 Celsius fok körüli maximumokkal, majd hétfőre egy hidegfront érkezik, mely a jövő hétre mintegy 5 fokot csökkenti a maximumokat.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 25.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. július 24-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. július 24-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. július 23-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. július 23-án (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. július 24-én

6. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. július 22-én (fotó: Molnár Zsófia)

7. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2024. július 22-én (fotó: Molnár Zsófia)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. július 21. reggel 8 órát megelőző 24 órában fásszárú növényekre (óra)

11. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg július 23-ig (foknap)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. július 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. július 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)