Péntekig zavartalan betakarító idő

Az elmúlt egy hét során jelentősebb csapadék nem hullott az országban, csak pénteken és szombaton fordultak elő elszórt záporok (jellemzően 5 mm alatti mennyiséggel), elsősorban a Dunántúlon és északkeleten, de ahogy azt előző elemzésünkben előrejeleztük, az ország területének nagyobb része teljesen szárazon maradt. A talaj nedvességtartalma a szeptember eleji csapadékeloszlásnak megfelelően a Dunántúlon nedves, ezzel szemben északkeleten, például a Nyírségben és a Hajdúságban nagyon nagy a szárazság: 100 mm-nél is több csapadék hiányzik a talajból. A hőmérséklet késő nyáriasan alakult, a maximumok pénteken országszerte 30 Celsius fok körül álltak be, majd a szombatra átvonult gyenge hidegfront pár fokos lehűlést hozott. Rohamosan rövidülnek a nappalok és hosszabbak az éjszakák, erősebb az éjszakai lehűlés, így a front utáni légtömegben vasárnap és hétfő reggelre már sokfelé jelentek meg 10 fok alatti minimum hőmérsékletek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1600 és 1850 foknap között járnak az országban. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel, míg a 3. ábrán a hőösszeg területi eloszlását láthatjuk. A legmagasabb értékek a Tisza alsó szakaszának környékén vannak, míg a legalacsonyabbak (a magasabb területeket leszámítva) az északi és a nyugati határszélen. Talán meglepő, hogy milyen magasak az értékek a Bodrogközben és az Északi-középhegység déli lábánál, de mint érdeksség a budapesti városi hősziget is látványosan kirajzolódik. Az értékek rekord közeliek, már bőven elegendő hőmennyiség gyűlt össze a kukorica beéréséhez. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani).

A hőösszeg jelentős többlete miatt az átlagosnál nagyjából két-három héttel előrébb járnak a fenológiai fázisok és az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A napraforgó és a kukorica beérett, az aratása folyamatban van. A száraz idő hatására a kukorica szemeknek egyre ideálisabb a nedvességtartalma. Ez a kedvező folyamat a héten is folytatódni fog egészen péntekig, a szárítási költségek (ahol szükség lesz rá), alacsonyabban fognak alakulni. A korai betakarítás miatt elegendő idő lesz az őszi vetések előkészítésére és elvégzésére. A kikelt repce számára a legtöbb helyen elegendő nedvesség áll a rendelkezésére a talajban, így jól fejlődhet, de a Nyírségben és a Hajdúságban a száraz talajban vontatott kelés és növényfejlődés várható.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége egyre kisebb. A változást mutató térkép szerint a csökkenés (sárga és vörös területek) mértéke mérséklődött, sőt a középső országrészben a szeptember eleji esők hatására növekedés tapasztalható. Az anomália térkép változatos képet mutat az országról: míg a Duna-Tisza közén az átlagosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező terültek is vannak, addig a Tiszántúl északi részén nagy területen jelentős negatív eltérés is megfigyelhető. A negatív eltérés részben az augusztusi kevés csapadéknak és az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be. Az erősen mozaikos területek (ahol kis területű vörös és zöld foltok egymás mellett találhatók) a vetésforgó miatt alakulnak ki attól függően, hogy az adott évben éppen milyen kultúra van a táblában.

A folytatásban péntekig marad a késő nyári, száraz idő: a hőmérséklet emelkedik, a hét közepén már országszerte 30 fok közeli maximumok várhatók. Előre láthatólag szombaton érkezik egy markáns hidegfront, mellyel beköszönt az őszi időjárás. A hőmérséklet vasárnapra jelentősen visszaesik, már csak 20 fok körüli napi csúcsértékek várhatók. A fronttal eső is érkezik, ennek mennyisége azonban viszonylag kevésnek ígérkezik, jellemzően 10 mm alatti csapadékösszeg valószínű. A front gyors átvonulása után valószínűleg ismét száraz időszak következik. Az egyre hosszabbodó éjszakákon sokfelé erős harmatra lehet számítani. Komolyabb szelet majd csak a hét végi front hoz, egyébként nagyrészt mérsékelt, időnként élénk légmozgásra számíthatunk.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. szeptember 17.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár

3. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszeg területi eloszlása