2024. november 25. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2021. április 12. 12:10

Országszerte megázik a talaj

Enyhe idő és eső – ez lenne most az ideális időjárás, melyből ezen a héten csak egy kérésünk látszik teljesülni, méghozzá a csapadék. A talaj fölső rétege, mely az elmúlt hetek száraz időjárása után az ország döntő részén teljesen kiszáradt, ezen a héten mindenhol megázik, és feltöltődik nedvességgel. Az enyhe időből pedig csak ma lesz valami, illetve holnap még keleten, majd erős lehűlés várható, sokfelé erős, időnként viharos széllel. A kukorica vetéséhez a talaj még hideg, egész héten 10 Celsius fok alatt várható a fölső 5-10 cm-es réteg hőmérséklete.

A múlt hét nagyobb részében változékony, hideg időjárás uralkodott hazánkban. Hétfőn a szinte országszerte fagyos reggel után napközben 15 Celsius fok körüli értékekre melegedett a levegő, és napos, száraz időben lehetett haladni a tavaszi munkákkal. Majd kedd reggelre egy hidegfront érkezett, és a nyugati, délnyugati határszélen, valamint az északi országrészben többfelé kifehéredett a táj, 2-8 cm-es hóréteg hullott, de a Bükkben 10-15 cm esett. A Dunántúl jelentős részén, a Kiskunság területén és a keleti határszélen azonban ekkor sem öntözte a talajokat számottevő mennyiségű csapadék, de a szerdai és csütörtöki záporokból sem. Összességében 0-10 mm csapadék hullott, a több ismét északkeleten. A Kisalföldön van olyan hely, ahol gyakorlatig két hónapja nem esett számottevő csapadék, az elmúlt 30 nap csapadékösszege (1. ábra) az ország nagyobb részén 20-40 mm-es, a 90 napos 20-70 mm-es hiányt mutat az átlaghoz képest (2. ábra). A hidegfront mögött kedden sarkvidéki eredetű hideg léghullámok érkeztek, szerdán reggelre már -2 és -7 fok közé hűlt le a levegő (3. ábra). A csütörtök is hasonlóan fagyos reggelt hozott (4. ábra), majd a hazánk fölött nyugalomba jutott légtömeg többnyire péntekre okozta a legerősebb fagyokat (5. ábra). Ekkor nagy területen hűlt a levegő -4 és -7 fok közé, de többfelé -8, -9 fok is előfordult. Pénteken napközben enyhülés kezdődött a magasabb légrétegekben, mérséklődött az éjszakai lehűlés, hétfőre mindenhol megszűntek a fagyok, a maximumhőmérséklet pedig szombaton és vasárnap is már a 20 fokot közelítette. A talajok felszín közeli rétege sajnos továbbra is igen száraz az ország jelentős részén. A Dunántúlon, és a középső országrészben a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma nem éri el a kritikus 40%-os értéket a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában, de jelentős területen 30% alatt alakul ez az érték (6. ábra). A középső és mélyebb talajrétegek még kellően nedvesek, ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez. A hideg időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is jelentősen, 5-8 fokra visszaesett péntekre, azóta melegedett a talaj, jelenleg többnyire 7-12 fok között alakul (7. ábra).  

Az őszi kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában járnak. A csapadékos október miatt későn vetett, fejletlenebb búza állományoknak és a repcének továbbra is igen nagy szüksége lenne a csapadékra. Tavaly ilyenkor igen hasonlóan alakult időjárásunk, áprilisra akkor is jelentősen kiszáradt a talajok felszín közeli rétege, és az aszályos időben nem hozott elegendő oldalhajtást a repce, így a termésátlagok jelentősen elmaradtak a kívánatostól.
A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult.
A márciusi -6, -10 fokos hidegek már okoztak fagykárt elsősorban a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeiben. A múlt héten országszerte virágba borult ez a két korán virágzó csonthéjasunk, és az őszibarack, meggy és cseresznye rügyei is sokfelé megpattantak már. Így érkeztek a múlt heti komoly fagyok és helyenként a hó (8. ábra). A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is. A mért hőmérsékleti adatok alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is komoly fagykárokat szenvedtek a gyümölcsösök (9-12. ábra).
A kukorica vetése időben aktuális, de a talaj még mindig hideg, és az ország döntő részén a fölső réteg száraz is. A folytatásban az egyik probléma megoldódni látszik, ugyanis jelentős csapadék érkezik. Tartós felmelegedés azonban nem ígérkezik, a csapadék lehűléssel jön, csak a jövő héten várható, hogy a talajhőmérséklet újra 10 fok fölé emelkedjen.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március végére – április elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is alacsony, de már elkezdődött a zöldülés. Azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségben nyári növényeket termelnek, egyelőre egyelőre nincs változás (pl. ilyen területeket lehet látni a változást mutató térképeken Békésben és Hajdú-Biharban). Az anomália térképen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik az ország nagy részén, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Bár jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege, és csak a középső tájakon marad el attól kissé, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, de a csapadék eloszlása időben nem volt egyenletes, és április elejétől már mindenhol nagy szükség lenne esőre a növények optimális fejlődéséhez.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és április első felében a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

A folytatásban egy légörvény helyeződik tartósan Közép-Európa fölé, mely kiadós csapadékot hoz térségünkbe. Összességében a hét végéig 20-40 mm eső várható területi átlagban, országszerte megázik a talaj és feltöltődik a fölső rétege. A csapadék zöme hétfő estétől szerda reggelig valószínű, melybe főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegységben hó is vegyülhet. Péntektől csökken majd a csapadékhajlam. Főleg a Dunántúlon és északkeleten lesz erős, időnként viharos a szél, majd csak péntekre gyengül az ereje. A csapadékkal hideg is érkezik, a hőmérséklet keddre előbb a Dunántúlon, majd szerdára keleten is jelentősen csökken: a maximumok mindössze 4 és 9 fok között várhatók. A sok felhő és a szél miatt fagy azonban a hét végéig nem valószínű. A hét végére csökken a felhőzet, mérséklődik a szél, napközben kissé melegszik a levegő (10-15 fok köré), de a fagyzugos részeken ekkor hajnalban gyenge fagyok is előfordulhatnak.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. április 12.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. április 11-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 11-ig (mm)


3. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 7-én (Celsius fok)


4. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 8-án (Celsius fok)


5. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 9-én (Celsius fok)


6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.április 11-én (%)


7. ábra
Az 5 cm-es talajhőmérséklet napi átlaga 2021.április 11-én (%)


8. ábra
Behavazott kajszi virág Miskolcon 2021. április 6-án
(fotó: Kovács Attila)


9. ábra
A kibontott kajszi virág közepén a megbarnult terméskezdemény az elfagyást mutatja: ez a rügy nem bírta ki a -4 fokos hideget, de ugyanezen a fán van olyan is, amelyik nem fagyott el
(készült Miskolcon 2021. április 11-én, fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Ezeket az őszibarack virágrügyeket nem károsította a -4 fokos fagy
(készült Miskolcon 2021. április 11-én, fotó: Kovács Attila)


11. ábra
Ez a körte virágrügy megúszta a fagyot
(készült Miskolcon 2021. április 11-én, fotó: Kovács Attila)


12. ábra
Ez a cseresznye sem károsodott a -4 fokban
(készült Miskolcon 2021. április 11-én, fotó: Kovács Attila)


13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. április 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. április 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)