Mérséklődő forróság elszórt záporokkal

A mögöttünk álló egy hét egyre melegebb, többnyire száraz időjárást hozott. A múlt csütörtökön még többfelé előfordult gyenge eső, zápor, majd a hétvégén, főként vasárnap az északi országrészben, hétfőn pedig az Ormánságban voltak záporok, zivatarok, melyekből helyenként 10 mm-t meghaladó mennyiség esett. Az Alföld nagy részén, a Dunántúl széles délnyugat-északkeleti sávjában valamint Budapest tág környezetében azonban csak elenyésző mennyiség vagy semmi nem esett. (1. ábra) A megelőző bő egy hónap csapadékos időjárása miatt azonban a harminc napos csapadékösszeg még így is jelentős, sokfelé 30-90 mm közötti pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföld déli és keleti tájain van többfelé 10-40 mm csapadékhiány (2. ábra).
A talajok felszín közeli része igen sokat száradt az egy héttel ezelőtti, sokfelé telített állapothoz képest, és a középső talajréteg is veszített nedvességtartalmából. Az Alföldön, nagy területen 40% körüli vagy az alatti a felső fél méter nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (3. ábra). A mélyebb rétegekben viszont még bőven van nedvesség (4. ábra), így a nyári növények egyelőre nem szenvednek vízhiánytól.
A hőmérséklet gyorsan emelkedni kezdett a múlt péntektől. Akkor még 25 fok alatti értékeket mérhettünk a legmelegebb órákban is, majd a hétvégén a maximumok már 25-30 fok között, hétfőtől pedig egyre nagyobb területen 30 fok fölött alakultak. Szerdán az Alföld jelentős részén a 35 fokot is elérte vagy meghaladta a csúcshőmérséklet. Kedd óta éjszakánként sem hűlt 15 fok alá a levegő, így a napi középhőmérséklet szerdán már 25 és 28 fok között alakult (5. ábra).

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (6., 7. ábra). Az őszi vetések a legtöbb helyen már beértek vagy a teljes éréshez közeli állapotban vannak, az aratás elkezdődött. Az érés kezdetén hullott sok csapadék sajnos nem tett jót a termésnek. A kalászosok táblái a felhőszakadások által érintett területeken megdőltek, és a gyakran nedves állományokban a gombás megbetegedések is gondot okoztak.  
A napraforgó és kukorica állományok egyelőre kedvező körülmények közt fejlődhetnek: a talaj a legtöbb helyen még elegendő nedvességet tartalmaz. A napraforgó már egyre többfelé virágzik, és a kukorica is virágzás előtti stádiumban van. Ezek a növények mostantól igényelnék a legtöbb nedvességet optimális fejlődésükhöz.

Az elmúlt egy hétben, a múlt csütörtökön északkeleten és a Dunántúl délkeleti részén, szombaton északnyugaton, vasárnap pedig északkeleten volt többfelé 5 órát meghaladóan vizes a növényzet, de összességében a megelőző időszakhoz képest alacsony volt a levélnedvesség időtartama (8. ábra). A párás időszakok ennél valamivel hosszabban fordultak elő, de összességében ezek hossza is az időszak 5-10%-át helyenként, 10-30%-át tette ki. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei romlottak, növényvédelmi szempontból az elmúlt egy hét időjárása kedvezőbben alakult.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok zöld tömege már jelentősen csökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növények fejlődése felgyorsult. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb, és immár csapadékosabb idő következménye, azonban a délkeleti országrészben az aszály következménye az átlagosnál kisebb zöld tömeg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 500 és 650 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 110-170 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 50-100 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A hiányzó nedvességből május közepétől sokfelé jelentős mennyiség pótlódott, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok hazánk nagyobb részén. Június első két hetében országszerte sok eső esett, ekkor azonban már megkezdődött az érés, és a jelentős csapadék a termés minőségét, és mennyiségét rontotta. Az aratás viszont már száraz, meleg időben kezdődött. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 120-160 mm-rel haladja meg az optimális értéket, míg az Alföldön a körül alakul, délkeleten 20-50 mm-rel elmarad attól. A csapadék időbeli eloszlása azonban nagyon egyenetlen volt. Jelentős többlet még az őszi és téli nagy esők valamint az elmúlt egy hónap heves záporai miatt alakult ki, tavasszal viszont számottevő hiány volt a jellemző.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely mostanáig kitartott. Ez kedvező volt a szemnövekedési fenológiai fázisra, annak hossza nem rövidült le kánikulai meleg miatt. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, a növények fejlődési állapota egész tavasszal hetekkel megelőzte a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött. A kalászosok érése is jóval a szokásos időpont előtt megkezdődött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége így sokfelé elérte vagy megközelítette az optimális értéket, attól jelentősen elmaradva csak az Alföld déli és keleti tájain van.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban több hullámban érkező hidegfrontok mérséklik a forróságot, és adnak esélyt némi csapadékra. Csütörtökön és pénteken még nem fog esni, de szombaton és vasárnap helyenként már kialakulnak záporok, zivatarok. Hétfőn ezeknek ismét kicsi lesz a valószínűsége, majd keddtől többfelé számíthatunk záporokra, zivatarokra. Összességében azonban a legtöbb helyen tovább szárad a talaj az előttünk álló napokban is, legfeljebb a csapadékkal érintett területeken a száradás üteme csökken átmenetileg. A szél szombattól ismét sokfelé és gyakran megélénkül. A hőmérséklet pénteken még 30 fok fölött, délen, délkeleten 35 fok fölött alakul, majd szombattól kis mértékben mérséklődik a hőség, és vasárnaptól főként a déli, délkeleti országrészbe szorul vissza a kánikula, míg a Dunántúlon és északon 26-30 fok közötti maximum értékek lesznek jellemzők. Éjszakánként többnyire 15-20 fok közé hűl a levegő. Továbbra is igen magas UV sugárzás várható.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. június 17.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. június 17-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. június 19-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. június 19-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. június 19-én (%)

5. ábra
Napi középhőmérsékletek 2024. június 19-én (Celsius fok)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. június 18. reggel 8 órát megelőző 120 órában lágyszárú növényekre (óra)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. június 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. június 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)