Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A múlt hét második felében csak egy csütörtökről péntekre átvonult hidegfronthoz kötődően fordultak elő záporok az északi országrészben, 5 mm-t meghaladó mennyiség csak északnyugaton esett. Ugyanakkor az ország jelentős részén: a Dunántúl déli felén nagy területen, illetve a Tiszántúl nagy részén és a Tisza-tó térségében egyáltalán semmi vagy 1 mm-nél kevesebb csapadék hullott, ami a port sem verte el. Ezen a héten pedig kedden érkezett egy hidegfront, ahhoz kapcsolódott záporos csapadék, de jelentősebb mennyiség ezúttal is csak foltszerűen, kevés helyen hullott. A két gyenge csapadékhullából csak kisebb körzetekben esett 5 mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az északkeleti országrészben nagy területen még a 20 mm-t sem éri el (2. ábra), csaknem országos a csapadékhiány (3. ábra). Nem jobb a helyzet 90 napra visszatekintve sem, nagy területen van 60-80 mm-es csapadékhiány az átlaghoz képest, ráadásul a 90 napot megelőzően, januárban és februárban is nagyon száraz idő volt (4. ábra). Nem meglepő, hogy a talaj egyre szárazabb, főként a felszín közeli réteg van sokfelé kritikusan száraz állapotban (5. ábra), de az Alföld nagy részén a felső fél méteres réteg nedvességtartalma sem éri el a 40%-ot a növények számára hasznosítható vízkészlet arányában (6. ábra). Elsősorban a nyári növényekre, az egyelőre sekélyen gyökerező kultúrákra vonatkozó mezőgazdasági aszály jelentős nagy területen, de az őszi vetések is egyre többfelé kénytelenek az aszály következményeit elszenvedni. A talajok nedvességvesztését fokozta a nyáriasan magas hőmérséklet is. A múlt héten szerdától fokozódott a meleg, ami csütörtökön érte el tetőfokát, amikor az ország nagy részén élénk délnyugati szél mellett 30 fok fölötti maximumokat mérhettünk. A pénteki hidegfront után átmenetileg felfrissült a levegő, de hétfőn már újra 30 fok közelében alakultak a maximumok. Kedden estétől érkezett hűvös levegő fölénk, mely nyugalomba jutva csütörtökre okozta a leghidegebb reggelt, sokfelé 0 fok közelébe hűlt a levegő egy héttel a Fagyosszentek után (7. ábra).

Az áprilisi csapadék és a májusi meleg hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa és egyre többfelé a búza is már a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repce pedig a meleg időben hamar elvirágzott, már a becők képződnek. Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, mert az Alföldön egyre többfelé már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. A nemrég kisorolt napraforgó és kukorica állományoknak viszont égető szüksége lenne áztató esőre az optimális fejlődéshez, mert a 2-4 illetve 1-3 leveles kis növények a poros talajban alig jutnak nedvességhez.
Legfontosabb mézelő növényünk, az akác dandárvirágzásban van Miskolc térségében (8. ábra). Errefelé nem volt jelentősebb fagykár, mint másfelé az országban, sok a virág, az időjárás azonban nem optimális. Mérsékelten meleg, szélcsendes időre lenne szükség a sokáig tartó virágzáshoz, a jó mézeléshez, az elmúlt napokban előfordult nyári meleg azonban gyorsítja az elvirágzást, a szeles idő pedig a hordást akadályozza.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április utolsó és május első hetére jellemző állapotot láthatjuk. Az index értéke 0,5 fölött alakul már, ami azt mutatja, hogy országszerte magas a zöld tömeg aránya. A legtöbb helyen további zöldülés figyelhető meg az előző időszakhoz képest, azonban ismét vannak az aszály hatását mutató vörös foltok a változást mutató térképen. Az Alföld középső-keleti tájain, illetve a Bodrogközben és Győr térségében figyelhető meg leginkább a csökkenés. Az anomália térképen az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható, kiterjedt vörös foltok, melyek a vegetáció szokásoshoz képesti elmaradását jelzik, az Északi-középhegység erdeiben, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcsöseiben mutatkoztak.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 200 és 250 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 40-70 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett lemaradás pedig lassan eltűnik. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy szűk héttel korábban, az ilyenkor szokásosnál viszont kicsit később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május első felében többször is záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 80-140 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első felében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.

A következő egy hét során is két markáns időjárási változás érkezik hazánk fölé. Az első hidegfront szombaton csak elszórt záporokat, zivatarokat hoz, a következő kedden-szerdán már többfelé hozhat jelentősebb csapadékot. Sőt a legfrissebb számítások szerint csütörtökre mediterrán ciklon érkezhet, amely az országos áztató esőket tudja meghozni, de ez még meglehetősen bizonytalan. Keddig a talaj jellemzően tovább szárad, ezt követően azonban van esély a nedvességtartalom jelentős növekedésére. Különösen a szombat és a vasárnap ígérkezik szelesnek, de a növényvédelmi munkák tervezésénél a változatos széljárásra nagyon kell figyelni. A hőmérséklet nyáriasan alakul, csak a frontok hoznak majd frissebb levegőt. A minimumok is többnyire 10 Celsius fok fölött alakulnak majd, az utolsó Fagyosszent, május 25., Orbán nem hoz fagyveszélyt.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. május 19.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. május 17-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022. május 18-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 18-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 18-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 17-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2022. május 17-én (%)

7. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. május 19-én (Celsius fok)

8. ábra
Akác teljes virágzásban Miskolc térségében 2022. május 19-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. május 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. május 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)