A műholdképek és kamera felvételek tanúsága szerint április 22-én hazánk felett egy Cirrocumulus felhőrétegen hosszú csík keletkezett, mely az áramlással tovahaladva még több mint 200 km-en keresztül nyomon követhető volt. A jelenség magára vonta kollégáink figyelmét, akik egy kis nyomozó munkába kezdtek.

Április 22-én a mediterráneumot délies áramlással nagy mennyiségű szaharai eredetű por érte el. Olaszország, Szicília, Franciaország egyes részeiről képes beszámolók érkeztek a barna színben játszó égről, vagy a csapadékról, amely sáros nyomot hagyott maga után.

Vissy Károly éppen ma 20 éve, 1999. április 18-án nyerte el a televíziós időjárás-jelentések IX. nemzetközi fesztiválján a szakmai fődíjat Québecben (Kanada). A fesztiválon 68 ország 117 televíziós csatornája vett részt, és ezek közül legjobbra az MTV színeiben fellépő, OMSZ stúdiójának időjárás jelentésével az egyik legismertebb és legnépszerűbb médiameteorológusunkat értékelték.

A hazánkba is csapadékosabb időt hozó ciklon nedvességének nagyobb része az Alpok déli oldalára jut. Észak-Olaszország, Svájc magasabb régióiban tetemes mennyiségű hó hullhat. Annak, aki egy késői síelésre indul, mindenképp tájékozódjon az időjárási és közlekedési feltételekről!

Március 30-án este a Föld Órája nevű figyelemfelhívó akció keretében a világ más nagyvárosaihoz hasonlóan Budapesten is lekapcsolták egy órára a díszkivilágítást. Az esemény éjjelén derült, tiszta ég mellett méréseket végeztünk az OMSZ székházának tetejéről.

A WMO 25 éve adja ki az értékelő jelentéseit. Ez a kiadvány kiemeli a rekord magas tengerszint emelkedést, valamint az elmúlt négy év kivételesen magas átlagos, globális felszínhőmérsékletét (földfelszíni és óceáni együtt). Ez a tendencia a század kezdete óta tart és várhatóan folytatódik.
A WMO globális éghajlati értékelőjét közös sajtótájékoztatón mutatta be António Guterres ENSZ-főtitkár, az ENSZ Közgyűlésének elnöke María Fernanda Espinosa Garcés és Petteri Taalas WMO főtitkár az ENSZ New York-i székhelyén. Ez az esemény egybeesik egy éghajlatváltozással és fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű találkozóval, amin Áder János köztársasági elnök is részt vett.

Erre az egyre súlyosabb kérdésre próbálunk rövid, közérthető, de mégis tudományos választ adni. A magyarázat egyrészt a nagytérségű időjárási helyzetben, másrészt hazánk sajátos földrajzi fekvésében rejlik.

2019. március 20. 22 óra 58 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. A dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.

A március 17-i időjáráshoz hasonló, szokatlanul meleg idő a szomszédainknál is előfordult. Március 18-án Románia délkeleti részén (Călărașiban) 27,5 fokig melegedett a levegő. Nálunk ez az érték több mint 2 fokkal megdöntötte volna a napi melegrekordot, amelyet még 2004-ben Kiskunhalason mértek (24,8 °C).

Elkészült az EUMETSAT 2018-as év időjárását bemutató, igazán látványos, tízperces időjárási kisfilmje. A videóhoz az EUMETSAT geostacionárius műholdjai mellett felhasználták az amerikai, a japán és a kínai meteorológiai intézetek geostacionárius műholdjainak felvételeit, valamint az EUMETSAT poláris Metop műholdjainak képét is. A videót az EUMETSAT adatmegjelenítő csapata készítette, és a MeteoFrance által biztosított műholdas adatrétegből áll. Az alapréteg viszont a NASA "Blue Marble Next Generation" fantázianevű talajtérképe, amely leköveti az évszakok változását is.