Utoljára 1957-ben volt olyan magas légnyomás a Brit-szigetek felett, mint ami ma és holnap várható a térségben; akár az 1050 hPa-t is elérheti. Ilyen erős anticiklon inkább csak azokra a területekre jellemző, ahol a hőmérséklet hónapokig több tíz fokkal van fagypont alatt (a hideg levegő sűrűbb), tehát az Antarktiszon, Grönlandon és Szibériában.

Az elmúlt hetekben, hónapokban Ausztráliában hatalmas területen pusztítottak erdő- és bozóttüzek, kisebb területen még jelenleg sem sikerült megfékezni a lángokat. Az extrém szárazság rendkívül sokat rontott a helyzeten. Az előttünk álló hétvégén az időjárás is próbál besegíteni az oltásba. 

Január 17-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara az idei évben is megrendezi már hagyományosnak számító Nyílt Napját, amelyen az  Országos Meteorológiai Szolgálat, illetve a meteorológus szakma is bemutatkozik.

A Kárpát-medencében megült hideg levegő a magasabb szinteken fújó erős szél ellenére is csak néhány helyen, főként a Kisalföldön szakadozott fel.

Mit érdemes tudni a következő szűk egy hét időjárását meghatározó hidegpárnáról.

1987. január 10-én este már szinte az egész országra kiterjedt a havazás, amely megszakítás nélkül folytatódott is ‒ három napon keresztül. Az észak-északnyugat felől beözönlő hideg és a dél-délkelet felől beáramló enyhe levegő keveredése gyakorlatilag egy önálló kis ciklont hozott létre a Kárpát-medence felett. Az erős szél országszerte hatalmas hóakadályokat épített, és heves hófúvások is nehezítették a közlekedést. Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20-40 cm-es, a magasabban fekvő területeket ennél is vastagabb hótakaró borította. Eközben évszázados hidegrekordok és csapadékrekordok dőltek meg...

A 2020-as év első hidegfrontja nyomán a Dunántúlra beáramló hideg levegő január 2-ra a Dunántúlon is nyugalomba jutott, vagyis a talaj közeli rétegekben megülepedett. A talaj menti hideg levegőt egy éles záróréteg, un. légköri inverzió választotta el a felette lévő tiszta levegőtől. Az inverzió erősen megnehezítette az alsó légköri aeroszolok magasba jutását aminek következtében a tiszta levegőben a néhány száz méter magas hegycsúcsokról vízszintes irányban nagy távolságra lehetett ellátni.

Az ECMWF honlapon rövid összefoglaló olvasható a 2019. évi tevékenység legfontosabb pontjairól.