HungaroMet: 2023. június 1. 09:07
Időjárási katasztrófák okozta társadalmi és gazdasági veszteségek – ami a „Korai figyelmeztetés mindenkinek” (EW4All) elnevezésű globális kezdeményezés hátterében áll
Extrém időjárással, éghajlati és vízügyi eseményekkel kapcsolatban 1970 és 2021 között globálisan 11 778 katasztrófát jelentettek, amelyek több, mint 2 millió halálesetet és 4,3 ezer milliárd dollár gazdasági veszteséget okoztak – áll a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új jelentésésben. A gazdasági károk az egekbe szöktek. A pontosabb korai figyelmeztetések és az összehangolt katasztrófavédelmi intézkedések azonban az elmúlt fél évszázadban jelentősen csökkentették az emberi áldozatok számát. |
A világszerte bejelentett halálesetek több mint 90%-a fejlődő országokban következett be. Csak az USA-ban 1,7 ezer milliárd dollár kár keletkezett, ami 51 év alatt a világ gazdasági veszteségeinek 39%-át teszi ki. A legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetországok viszont gazdaságuk méretével aránytalanul magas veszteségeket szenvedtek el.
Az új eredményeket a négyévente megrendezésre kerülő Meteorológiai Világkongresszus alkalmából tette közzé a WMO. A május 22-én kezdődő kongresszus magas szintű vezetői párbeszéddel indult, melynek célja a cselekvés felgyorsítása annak érdekében, hogy a korai figyelmeztető szolgáltatások 2027 végére mindenkit megóvhassanak a Földön.
Az ENSZ "Korai figyelmeztetések mindenkinek" kezdeményezése az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, amelynek megvalósítását a WMO legfőbb döntéshozó szerve, a Meteorológiai Kongresszus a napokban több ízben tárgyalta. A plenáris ülés határozatai sürgetik a WMO vezetését, bizottságait, valamint a WMO tagországait konkrét lépések megtételére és együttműködések kialakítására annak érdekében, hogy a korai veszélyjelzések öt éven belül mindenki számára elérhetővé váljanak.
„Sajnálatos módon, pont a legkiszolgáltatottabb közösségek vannak leginkább kitéve az időjárással, az éghajlattal és a vízzel kapcsolatos veszélyeknek” – mondta Prof. Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
"A napokban tomboló rendkívül erős Mocha ciklon kitűnően példázza ezt. Mianmarban és Bangladesben nagymértékű pusztítást okozott, a szegények között is a legszegényebbeket sújtva. Korábban Mianmarban és Bangladesben is több tíz-, sőt százezer ember életét követelték hasonló viharok. A korai figyelmeztetéseknek és a katasztrófavédelemnek köszönhetően azonban ezek a tragikus halálozási arányok szerencsére már a múltéi. Az időben érkező veszélyjelzések életeket mentenek."
A WMO a számadatokat az Időjárási, éghajlati és vízügyi szélsőségekből eredő halálozási és gazdasági veszteségek Atlaszának (Atlas of Mortality and Economic Losses from Weather, Climate and Water Extremes) frissítéseként állította össze. Az eredeti Atlasz a Katasztrófák Epidemiológiájával foglalkozó Kutatóközpont (CRED) 1970–2019 közötti Vészhelyzeti Események Adatbázisán alapult (EM-DAT).
A 2020-ban és 2021-ben rögzített 22 608 haláleset a korábbi évtized éves átlagához képest csökkentést mutat. A gazdasági veszteségek azonban növekedtek – amik legnagyobb arányban a viharokkal kapcsolatosak.
Kulcsfontosságú eredmények:
- Az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos katasztrófák okozta gazdasági veszteségek több, mint hatvan százalékát a fejlett országokból jelentették. Ugyanakkor a gazdasági veszteségek a katasztrófák több, mint négyötödében 0,1%-át sem tették ki az érintett országok GDP-jének. A fejlett országokból nem jelentettek olyan katasztrófát, amely esetében a gazdasági veszteség a GDP 3,5%-át meghaladó lett volna.
- A legkevésbé fejlett országokból jelentett gazdasági veszteséggel járó katasztrófák 7%-ánál az érintett ország GDP-jének több, mint 5%-át meghaladó kár keletkezett, ezekből számos katasztrófa akár 30%-os gazdasági veszteséggel is járhatott.
- A fejlődő kis szigetországokban a gazdasági veszteséggel járó katasztrófák 20%-a az adott országok GDP-jének több mint 5%-val egyenértékű kárral járt, közülük egyes katasztrófák 100% feletti gazdasági veszteséget okozva.
Területi megoszlás
Afrika: 1970 és 2021 között 1839, időjárási, éghajlati és vízügyi szélsőségeknek tulajdonítható katasztrófát jelentettek Afrikában. Ezek 733 585 halálesetet és 43 milliárd dollár értékű gazdasági veszteséget okoztak. A halálesetek 95%-át a szárazság váltotta ki. A 2019 márciusában pusztító Idai trópusi ciklon volt a legköltségesebb katasztrófa Afrikában (2,1 milliárd USD).
Ázsia: 3612 időjárási, éghajlati és vízügyi szélsőségeknek tulajdonítható katasztrófát jelentettek, 984 263 halálesettel és 1,4 ezer milliárd dollár gazdasági veszteséggel. 1970 és 2021 között a világszerte bejelentett halálesetek 47%-a Ázsiából származott; a legtöbb halálesetért a trópusi ciklonok feleltek. A 2008-as Nargis trópusi ciklon 138 366 ember életét követelte. Ázsián belül Bangladesben volt a legtöbb halálos áldozat, ahol 281 katasztrófa következtében 520 758-an haltak meg.
Dél-Amerika: 943 időjárási, éghajlati és vízügyi szélsőségeknek tulajdonítható katasztrófát jelentettek, aminek 61%-át az árvizek tették ki. Ezek 58 484 halálesetet és 115,2 milliárd dollár gazdasági veszteséget okoztak.
Észak-Amerika, Közép-Amerika és a Karib-térség: A jelentett 2107 időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos katasztrófa 77 454 halálesettel és 2,0 ezer milliárd dollár gazdasági veszteséggel járt. 1970 és 2021 között a világszerte bejelentett gazdasági károk 46%-a ebből a régióból származott. Egyedül az USA-ban 1,7 ezer milliárd dollár kár keletkezett, ami az 51 évnyi globális veszteségek 39%-át tette ki. A gazdasági veszteségek nagy része a viharokkal kapcsolatos katasztrófáknak, ezen belül is a trópusi ciklonoknak tudható be.
Délnyugat-csendes-óceáni térség: A Csendes-óceán délnyugati részén 1493 időjárási, éghajlati és vízügyi szélsőségekből eredő katasztrófát jelentettek. Ezek 66 951 halálesetet és 185,8 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak. A trópusi ciklonok miatt következett be a legtöbb haláleset.
Európa: 1784 katasztrófa történt, 166 492 halálesetet és 562,0 milliárd dollár gazdasági veszteséget okozva. Az 1970 és 2021 között világszerte bejelentett halálesetek 8%-a származott Európából. A halálesetek vezető oka többnyire a szélsőséges hőmérséklet, a gazdasági veszteségek esetén pedig az árvizek.
Korai figyelmeztetés mindenkinek (EW4All)
António Guterres ENSZ-főtitkár biztosítani szeretné, hogy 2027 végére a Földön minden embert védjenek a korai figyelmeztető rendszerek.
Az EW4All bizonyítottan hatásos éghajlati adaptációs és életeket mentő rendszer, amely mindemellett egy legalább tízszeres megtérülést hozó befektetés. Korai előrejelző rendszerrel azonban csak a világ országainak fele rendelkezik. Különösen alacsony a lefedettség a fejlődő kis szigetországokban (SIDS), a legkevésbé fejlett országokban (LDC-ék) és Afrikában.
A korai figyelmeztetés kezdeményezése széles körű támogatást kapott. A kezdeményezés élén a WMO, az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala, a Nemzetközi Távközlési Egyesület, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége áll, valamint húsz másik ENSZ-szervezet és az érdekcsoportok széles köre is támogatja, a pénzügyi intézményektől a magánszektorig.
A kezdeményezés 2023-as bevezetésére első körben 30 országot jelöltek ki.
A Meteorológiai Világszervezet az Egyesült Nemzetek Szervezetének hiteles szerve az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatban.
Forrás és további információk:
- public.wmo.int/en/media/press-release/economic-costs-of-weather-related-disasters-soars-early-warnings-save-lives
- public.wmo.int/en/earlywarningsforall
- public.wmo.int/en/resources/atlas-of-mortality
- public.wmo.int/en/resources/bulletin/overview-of-early-warnings-all-executive-action-plan-2023)
- public.wmo.int/en/resources/bulletin/leveraging-financing-early-warnings-all-initiative
- www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=3309&hir=Meteorologiai_Vilagszervezet_19-ik_kongresszusa