Földünket pajzsként védi a káros sugaraktól az ózonpajzs, azonban néhány évtizedig az emberi tevékenység nyomán úgy tűnt, hogy ezt a létfontosságú védvonalat elveszíthetjük.

Az 1987. szeptember 16-án aláírt montreali jegyzőkönyvet,  azonban komoly sikertörténetként vonult be a környezetvédelem történetébe, mára 189 ország csatlakozott hozzá, eredményeképp pedig megállt az ózonréteg csökkenése.

A csípős hajnalok után gyors ütemű melegedés veszi kezdetét a Kárpát-medencében, amelyet az ERIN névre keresztelt ex-hurrikán okoz.

A Facebook oldalunkon már beszámoltunk arról, hogy milyen idő várható a héten, de a hét második felében érkező hullámzó frontálzóna figyelemre ad okot.

Az elmúlt napokban felhőt is alig látunk az égen, a levegő pedig rendkívül száraz - az ország döntő részén mindössze 15-30% volt csütörtök napközben a relatív páratartalom. Egyetlen területen, a Balaton környékén viszont 50% fölé is emelkedett.

A mai nappal, azaz július elsejével operatívvá válik az ECMWF mesterséges intelligencia alapú valószínűségi időjárás-előrejelző modellje, az AIFS-ENS.

A csillagászati nyár 2025. június 21-én, szombaton kezdődik. A nyári napforduló 4 óra 42 perckor lesz, ekkor "fordul" meg a Nap, amely a téli napforduló óta folyamatosan haladt észak felé, útja a Ráktérítőig tartott, ahol holnap delel. Innentől viszont ellentétes irányt vesz, s elindul a Baktérítő felé, ahova fél éves vándorlás után télen érkezik majd meg.

A hétvégén sok napsütésre, igazi nyári időre számíthatunk. Bár a Balaton vize még kissé hűvös, a strandolásra vágyóknak kedvez az időjárás. Ne feledkezzünk meg a megfelelő bőrvédelemről sem: használjunk fényvédő krémet, viseljünk sapkát, napszemüveget, és kerüljük a déli órák erős, nagyon erős UV-sugárzását.

Látványos animáción mutatjuk, hogy hogyan szorította ki a feltámadó északnyugati szél a forró levegőt a Kárpát-medencéből. Tegnap nagy volt a hőmérsékleti különbség Európa délnyugati és a hidegfront által érintett területek között.

Tegnap 2025-ben először adtunk ki narancs riasztást zivatarra, köszönhetően egy Ausztriában kialakult zivatarnak. Egy meteorológus néhány paraméter alapján gyorsan le tudja vonni a következtetést egy adott zivatarról, hogy szupercella-e vagy sem.

Az Európa éghajlati állapotról szóló jelentést (European State of the Climate, ESOTC) nyolc éve, rendszerint áprilisban jelenteti meg a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (Copernicus Climate Change Service, C3S). Idén a 2024-es évre vonatkozóan mutatja be Európa éghajlatának részletes elemzését, amely az éves hőmérsékleten túlmenően az éghajlati változók széles skálájának elemzését tartalmazza, a hő- és hidegterheléstől kezdve a napfénytartamon, felhőborítottságon át az erdőtüzekig és a gleccserek állapotáig.