Az időjárás előrejelzésekben, meteorológiai hírekben, ismeretterjesztő tanulmányokban elkerülhetetlen, hogy szakkifejezések is szerepeljenek. Az előrejelzések megfogalmazásakor igyekszünk csak a közismertebb, a köznyelvben is előforduló kifejezéseket használni. A különféle hírekben, tanulmányokban már előfordulnak kevésbé ismert fogalmak is. Az alábbi gyűjtemény elsősorban az időjárási helyzet megfogalmazásakor használt fogalmak, szófordulatok rövid magyarázatát tartalmazza.
Álcázott front |
Olyan front, amely különböző helyi hatások következtében az alsó légrétegekben alig mutatható ki, vagy ellenkező irányú változásokat (pl. hidegfront esetén hőmérsékletemelkedést) okoz. Hazánkban a legtipikusabb példa a Kárpát-medencét megülő, tartósan párás, ködös hideg időjárást megszüntető hidegfront. A front érkezésével a napsütés és a függőleges átkeveredés hatására a talaj közelében a hőmérséklet emelkedik, holott a magasabb rétegekben hidegebb levegő éri el a térséget. |
Anticiklon |
Magas légnyomású légköri képződmény, amelynek jellemző horizontális kiterjedése 1000 km vagy annál nagyobb. |
Anticiklon centrum |
Magas nyomású légköri képződmény azon területe, ahol a légnyomás a legmagasabb. Az anticiklon középpontjának környezetében rendszerint csekély a légnyomás-különbség (ellentétben a ciklon középpontjával). A meteorológiai térképeken a centrum helyét „M” betűvel jelöljük („M”, mint magas légnyomás). |
Baroklinitás |
A baroklinitás azt fejezi ki, hogy a légkörben az azonos hőmérsékletű pontokra és az azonos nyomású pontokra illeszkedő felületek egymással milyen szöget zárnak be. Minél nagyobb ez a bezárt szög, annál nagyobb a légkörben a baroklinitás. Ha a légkörben horizontális hőmérsékletkülönbségek alakulnak ki, akkor az együtt jár a baroklinitás megjelenésével is. A baroklin felületek mentén (többnyire) horizontális tengelyű örvényesség, illetve cirkuláció is generálódik, amelynek nagysága arányos a felületek által bezárt szöggel. Ez a fajta cirkuláció játszik szerepet a tavi vagy a hegy-völgyi szél kialakulásában is. A baroklinitásnak ugyanakkor lényeges szerepe van a szupercellák alacsonyszintű örvényességének létrehozásában is. A baroklinitás továbbá az egyik fő mozgatórugója a mérsékelt övi ciklonoknak és frontoknak is. |
Blocking |
Olyan stabilan fennálló légköri helyzet, amely jelentős időtartamra – akár több mint egy hétig – blokkolja a közepes szélességeken jellemző nyugat-keleti irányú áramlást. |
Bow echó |
A bow echó ívbe hajló zivatar vagy zivatarlánc, ami a néhány 10 km-es mérettől kezdve akár a több száz km-es méretskálát is elérheti. Többnyire a bow echó tengelyében, a zivatarlánc vezető élén heves, károkozó szélrohamok alakulhatnak ki, emiatt a bow echó különösen veszélyes konvektív jelenségnek számít. A bow echó ívének két végén általában erős örvénylő mozgás realizálódik, ezt az örvénypárt hívjuk ívvégi örvényeknek. Ezekben nem ritkán akár tornádók is kialakulhatnak. Az északi féltekén a hosszabb életű bow echók asszimmetrikussá válnak, és az északi ívvégi örvény megerősödik, a déli disszipálódik. Emiatt a bow echó átalakul a vessző echó (idegen szóval comma) fázisba (a radarképeken a zivatarvonal alakja egy hajlott vesszőre hasonlít). A vessző "fejét", azaz az északi ívvégi örvényt szokás comma head zivatarnak is nevezni (még nincs meghonosodott magyar megfelelője). |
CAPE |
A légköri instabilitás (vagy más néven labilitás) egyik gyakori mérőszáma az angol Convective Available Potential Energy kezdőbetűiből megalkotva. Teljes neve magyarul: Hozzáférhető Konvektív Potenciális Energia. A CAPE segítségével megbecsülhetjük egy adott pont fölötti légoszlopban, hogy egy felfelé elmozduló légelemen a környezete összesen mekkora munkát képes végezni, amennyiben a légelemre pozitív felhajtóerő hat. Minél nagyobb ez az érték, annál valószínűbb a záporok, zivatarok kialakulása, továbbá ezek a konvektív képződmények annál intenzívebbek lehetnek (természetesen ha egyéb, a konvekcióhoz szükséges feltételek is fennállnak). |
CAPPI |
Az angol Constant Altitude Plan Position Indicator elnevezés rövidítése. A radaradatok megjelenítésének egy olyan típusa, amikor a háromdimenziós radaradathalmazt egy fix felszín feletti magasságon elmetsszük, és a mérést az így létrejött horizontális metszeten ábrázoljuk. |
Ciklon |
Alacsony nyomású légköri képződmény, amelynek jellemző horizontális kiterjedése a mérsékelt éghajlati övezetben 1000 km körüli. |
Ciklon centrum | A ciklon középpontja, ahol a légnyomás a legalacsonyabb. Meteorológiai térképeken „A” betű jelöli („A”, mint alacsony légnyomás). |
Ciklonális/Anticiklonális görbület |
Az izobárok olyan elrendeződését, görbületét, amely az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányú áramlást generál, ciklonális görbületnek, ellentétes esetét anticiklonális görbületnek nevezzük. |
Ciklonális nyomási mező |
Az adott területen a tengerszintre átszámított légnyomás a környezetéhez képest kissé alacsonyabb, de határozott ciklontevékenységről nem beszélhetünk. |
Dekád |
A hónap három részre bontásából származó 8–11 napos időegység. |
Az ekvivalens potenciális hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyet akkor kapnánk, ha a levegőből kicsapatnánk a vízgőztartalmat, az így felszabaduló kondenzációs hő pedig teljes egészében a levegő hőmérsékletének (belső energiájának) a növekedésére fordítódna. Minél melegebb a levegő és/vagy minél magasabb a vízgőztartalma, annál magasabb lesz az ekvivalens potenciális hőmérséklete. Emiatt legfőképpen a levegő nedvesség- és hőtartalmának együttes jellemzésére alkalmas. |
|
Előoldal/Hátoldal |
Általában ciklonok, anticiklonok keleti (nyugati) oldalát ezen nyomási képződmények előoldalának (hátoldalának) is nevezzük. |
Fagyzug |
Olyan mélyedés vagy völgyszűkület, ahol a fagy sokkal gyakoribb, illetve éjszaka jelentősen alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező területeken. |
Főn |
Meleg, száraz leszálló légmozgás a hegységek szél irányával ellentétes oldalán. |
Front |
Különböző tulajdonságú légtömegek közötti viszonylag keskeny határfelület. Frontok érkezésekor a hőmérséklet rövid időn belüli megváltozásával párhuzamosan a szél erőssége, iránya és a levegő egyéb állapothatározói (pl. légnedvesség) is ugrásszerűen megváltozhatnak. |
Genovai ciklon |
A Genovai-öböl közelében kialakuló vagy megerősödő ciklon, amely kelet, északkelet felé elmozdulva jelentős csapadékot okozhat Délkelet-Európában és a Kárpát-medencében. A téli félévben gyakoribb. |
Helikalitás |
A horizontális áramlás csavarvonalszerűségét jellemző mérőszám. Minél magasabb a helikalitás, a szél iránya és az örvényesség vektora annál inkább egybeesik. A szupercellás zivatarok élettartamát és a bennük megfigyelhető örvénylő mozgást jelentősen befolyásolhatja a környezet helikalitásának mértéke. Minél magasabb a szupercellás zivatarba beáramló levegő helikalitása, annál erősebb és hosszabb életű szupercellára számíthatunk. |
Hidegadvekció/Melegadvekció |
Ha az áramlás a hidegebb légtömeg felől a melegebb felé szállítja a levegőt, akkor hideg-, ellenkező esetben melegadvekcióról beszélünk. |
Hidegcsepp |
A magaslégkörben található, ciklonális forgású, a környezeténél hidegebb légörvény. |
Hidegfront |
A légköri frontok olyan típusa, amikor a hideg levegő a meleg légtömeg irányába helyeződik át. |
Hidegpárna |
A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség, amikor a medence alján több napon keresztül rétegfelhőzet, hideg, párás, ködös idő alakul ki. |
Hódara (tápiókahó) |
Elsősorban konvektív felhőből hulló csapadékfajta, amely 2–5 mm átmérőjű, fehér, átlátszatlan, hozzávetőlegesen gömb alakú (néha kúp formájú) szilárd halmazállapotú részecske. Általában a hódara, vagy tápiókahó záporos formában hullik, amikor a felszíni hőmérséklet 0 °C, vagy kevéssel az alatti. A hódara, illetve tápiókahó úgy jön létre, hogy a felhőben hulló jégkristály apró, túlhűlt vízcseppeket gyűjt össze, amelyek ráfagynak az ütközés során. A tápiókahó ismérve, hogy az a felszínről visszapattan, és a puhább szerkezete miatt széthullik. A jégszem vagy jégdara ezzel szemben keménysége folytán a visszapattanás után egyben marad. |
Hófúvás |
Akkor keletkezik, ha erős, örvényes szél a friss porhót felkapja és magával sodorja; a hófúvás a talajon levő, kiemelkedő tárgyak előtt kisebb, mögöttük nagyobb méretű hófelhalmozódáshoz vezet, mert a szél erőssége az útjában álló akadályok előtt és mögött bizonyos területen gyengül, légörvény keletkezik, és itt a felkapott hó egy része újból kihull a levegőből. |
Hosszú távú előrejelzés | |
Hőmérséklet |
Légköri állapotjelző, a termikus állapot jellemzője; a statisztikus mechanika értelmezése szerint a termikus mozgás egy szabadsági fokra jutó átlagos energiájának mértéke; számszerű kifejezésére különböző hőmérsékleti skálák szolgálnak. |
Hullámvetés, hullámzó front |
Az időjárási frontok haladása gyakran nem egyenletes, egyes szakaszai – jellemzően a csapadékképződés erősödésével párhuzamosan – lelassulnak, lemaradhatnak. Az ilyen típusú frontzónát hullámzó frontnak, a jelenséget hullámvetésnek nevezzük. |
Instabilitási vonal (zivatarlánc) |
Közel folytonos, hosszan elnyúló (gyakran több mint 100 km) vonalba rendezett zivatarokat jelent. |
Inverzió (hőmérsékleti) |
A troposzférában a magassággal általában csökken a hőmérséklet, az ezzel ellentétes jelenséget, vagyis a hőmérséklet magassággal való emelkedését inverziónak nevezzük. |
Izobár |
Az éghajlati és időjárási térképeken az azonos tengerszinti légnyomású helyeket összekötő görbe; irányítottsága megszabja a szél irányát, sűrűsége pedig a sebességét. |
Jet stream (futóáramlás) |
Viszonylag keskeny, szűk keresztmetszetű, hosszan elnyúló, erős áramlású zóna. A mérsékelt éghajlati övben a legtipikusabb változata a troposzféra felső határa alatt (7–12 km) elhelyezkedő, megszakításokkal az egész Földet hullámozva körbefolyó futóáramlás (poláris jet). |
Kampós echó |
A szupercellák jellegzetes reflektivitási mintázata a radarképeken, ami a szupercellákra jellemző elkülönült fel- és leáramlási zónák meglétére utal. |
Keveredési rétegvastagság (planetáris határréteg vastagsága) |
A felszín feletti azon légréteg vastagsága, amelyben a függőleges mozgásoknak köszönhetően viszonylag jól elkeveredik a levegő. Ez a réteg a troposzférának azon legalsó tartománya, amelyben a földfelszín hatása közvetlenül és rövid időn belül (~1–2 óra) érvényesül. |
Klimatológia |
Az éghajlat leírásával, fizikai magyarázatával és az éghajlatra vonatkozó ismeretek hasznosításával foglalkozó szakterület. |
Komplex előrejelzés |
Több meteorológiai elemre (hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék, kérés esetén légnyomás, relatív nedvesség) vonatkozó előrejelzés. |
Konvekció |
A különböző magasságban levő légrétegek keveredését és egyben a hő, illetve vízgőz függőleges irányú átvitelét eredményező mozgások esetén konvekcióról beszélünk. Szűkebb értelemben a magasra törő gomolyfelhők, zivatarfelhők jelenségét nevezzük konvekciónak, ebben a kontextusban használjuk legtöbbször a fogalmat. |
Konvergenciavonal (összeáramlási vonal) |
A levegőnek a talaj közelében megfigyelhető összeáramlása, majd feláramlása egy néhány 100 km hosszú képzeletbeli vonal mentén, gyakran időjárási frontoktól távolabb. Megfelelő nedvességtartalom, instabil hőmérsékleti rétegződés esetén sokszor intenzív gomolyfelhő-képződés megy végbe, és záporok, zivatarok alakulnak ki. |
Középtávú előrejelzés | |
Légköri stabilitás (instabilitás, labilitás) |
A függőleges légmozgásokat, légcserét korlátozó légköri állapot esetén stabil, míg ennek ellenkezőjekor labilis (instabil) légállapotról beszélünk. |
Légzuhatag (downburst) |
A légzuhatag, vagy más néven lecsapó(dó) légtest olyan erős leáramlás, mely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt akár 240 km/h-s szélsebesség is előfordulhat. Az okozott kár a légzuhatag lokális jellege és romboló ereje miatt a felületes szemlélő számára tornádó nyomainak is tűnhet, bár tüzetesebb elemzés során rendszerint felderíthető a valódi ok, elkülöníthető a kétféle jelenség. Egy downburst mérete szerint két kategóriába sorolható be: microburst-nek akkor nevezzük, ha 4 km-nél kisebb az átmérője, míg macroburst-nek a 4-km-nél nagyobbakat hívjuk. Amennyiben nem ismerjük a pontos kiterjedését, vagy általánosságban beszélünk róla, akkor marad a downburst kifejezés. |
Magassági divergencia | A divergencia egy adott ponton a szétáramlás (pozitív divergencia) vagy összeáramlás (negatív divergencia, más néven konvergencia) mértékét jellemző mennyiség. Mind az összeáramláshoz, mind a szétáramláshoz függőleges légmozgás társul a tömegmegmaradás értelmében. Ha a magasban (pozitív) divergencia alakul ki, akkor ahhoz a troposzféra középső szintjein feláramlás (felhő- és csapadékképződés), ha pedig konvergencia, akkor leáramlás (felhőoszlató hatás) alakul ki. |
Magassági front |
A csupán a légkör magasabb szintjein megjelenő frontfelületek esetén magassági frontokról beszélünk. A magassági hidegfront érkezése növeli a függőleges hőmérsékleti gradienst, vagyis a talaj közeli és a magasabb légrétegek közötti hőmérsékleti különbséget, így labilizáló hatása kedvező záporok, zivatarok kialakulásához. |
Meleg nedves szállítószalag |
Ciklonok melegszektorában kialakuló, legfeljebb pár 100 km széles és 1–3 km vastagságú áramlási zóna, amely magas nedvességtartalmú, meleg levegőt szállít. |
Melegfront |
A légköri front azon esete, amikor a két különböző hőmérsékletű légtömeget elválasztó front a melegebb felől a hidegebb felé helyeződik át. |
Mezoléptékű konvektív komplexum (MKK) |
Az MKK egy igen nagyméretű és tartósan fennálló zivatarrendszer. A zivatarrendszerek MKK kategóriába való sorolása definíció szerint az infravörös műholdképek alapján történik. A felhőtető hőmérséklete legalább 6 órán keresztül 100 ezer négyzetkilométernél nagyobb területen -32, illetve 50 ezer négyzetkilométeren -52 °C-nál hidegebb, és az alacsony hőmérsékletű terület közel kerek formájú. |
Napi középhőmérséklet | |
Nyomási gradiens |
Az egységnyi távolságra számított légnyomás-különbséget nyomási gradiensnek nevezzük. |
Nyomási szintek |
A légkörben a légnyomás a magassággal csökken. A nagyobb magasságok meteorológiai viszonyait (szél, hőmérséklet, nedvesség) gyakran olyan felületek mentén ábrázoljuk és elemezzük, melyeken a légnyomás értékei azonosak. Ezeket nyomási szinteknek vagy izobár felületeknek nevezzük. |
Okklúzió (okklúziós front) |
A ciklon fejlődési folyamatának befejező szakaszában a melegfronttal fokozatosan összeolvad az azt utolérő hidegfront. A folyamatot okklúziónak, az összeolvadt frontot okklúziós frontnak nevezzük. |
Örvényesség advekció | A teljes neve differenciális örvényesség advekció.A szinoptikus (illetve szubszinoptikus) skálán működő ún. kényszer, amit a magassággal eltérő mértékben szállítódó örvényesség vált ki. Ha a magassággal nő az örvényesség advekció mértéke (azaz felfelé növekszik a szélsebesség vagy egyre inkább ciklonális jellegű az örvényesség a magasság növekedésével), az feláramlást, ha csökken (azaz felfelé csökken a szélsebesség vagy egyre inkább anticiklonális jellegű az örvényesség a magasság növekedésével), az leáramlást generál. |
Pentád átlag |
Ötnapos időszak alatt, valamely időjárási elemre vonatkoztatott középérték. |
Prognózis | |
Radiációs minimum |
Az a legalacsonyabb léghőmérséklet, amelyet közvetlenül a talajfelszín fölött 5 cm magasságban mérnek. |
Radiális széltérkép |
A Doppler-elven működő radarberendezések egyik fontos produktuma. Az ilyen elven működő radarok - amennyiben rendelkezésre állnak a levegőben megfelelően nagy részecskék - képesek megmérni, hogy az adott légelem a műszertől mekkora sebességgel távolodik vagy közeledik ahhoz. Ezeket a méréseket térképen ábrázolva azonosíthatók azok a helyek, ahol egymástól kis távolságra közeledés és távolodás történik, ugyanis ez jelentős horizontális nyírásra és örvénylő mozgásra utalhat. Ilyen módon többek között azonosítható a szupercellákban zajló forgómozgás. A tornádók detektálása ugyanakkor csak abban az esetben valósulhat meg ezzel a módszerrel, ha a tornádó kellően közel alakult ki a radarhoz, mert a mérés csak ekkor képes felbontani a forgószél kis skálájú örvénylő mozgását. |
Relatív nedvesség |
A levegő tényleges páranyomása és telítési páranyomása közötti arány. |
Rövid távú előrejelzés | |
SBCAPE |
A CAPE egy olyan változata, ami a felszínről emelkedő légelemre ható összes munkát számszerűsíti (a CAPE előtti SB az angol Surface Based elnevezés rövidítése). |
Stacionárius front |
Légköri front, amelynek helyzete az idővel alig változik. A gyakorlatban azok a frontok sorolandók ide, amelyek haladási sebessége kisebb, mint 10 km óránként. |
Szárnyfelhőtorony |
A szupercella hátoldali leáramlási zónájának és beáramlási zónájának peremén kialakuló gomolyfelhősor, amely egyfajta uszályként azonosítható a zivatar hátsó oldalán. |
Szélnyírás |
A szél sebességének és irányának térbeli megváltozása. |
Szmog |
Jelentős mértékű légszennyező anyag-kibocsátás és tartósan kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok együttes fennállásakor kialakuló jelenség; szmog esetén a szennyező anyagok (SO2, CO, NO2, stb.) koncentrációja a levegőminőségi határértékeket többszörösen meghaladják. |
Teknő/Gerinc |
A különböző nyomási szintek térképein megjelenő alakzat, ahol a környezetéhez képest ugyanazon légnyomási értékek alacsonyabban (teknő) vagy magasabban (gerinc) vannak. |
Troposzféra |
A légkör legalsó, kb. 10 km vastag rétege, ahol az időjárási folyamatok (felhő-, és csapadékképződés) zajlanak. |
Ultrarövid távú előrejelzés (nowcasting) |
Maximum 6 órára szóló előrejelzés, amely egy kedvezőtlen esemény közeledtére figyelmeztet. |
UV-B sugárzás |
Ultraibolya sugárzás; az a sugárzás, amelynek hullámhossza a látható tartomány alsó határánál rövidebb (0,38 mikrométer), de a röntgensugárzás felső határánál (0,2 mikrométer) hosszabb. |
Zivatarrendszer (mezoskálájú konvektív rendszer) |
Zivatarfelhők olyan, egymással kölcsönhatásban levő nagyobb (legalább 100 km-es méretskálájú) csoportja, melyek többé-kevésbé összefüggő csapadékmezővel rendelkeznek. |
500 hPa |
Körülbelül 5300-5800 méter magasságban található nyomási (főizobár) szint. |
700 hPa |
Körülbelül 2800-3300 méter magasságban található nyomási (főizobár) szint. |
850 hPa |
Körülbelül 1500 méter magasságban található nyomási (főizobár) szint. |