1. Felhők magassága szerint
Az alábbi felsorolásban a mérsékelt övi átlagos magasságok szerepelnek.
Magas szintű felhők |
7–13 km magasságúak |
Közepes szintű felhők |
2–7 km magasságúak |
Alacsony szintű felhők |
0–2 km magasságúak |
Függőleges felépítésű felhők |
alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8 km-ig ér fel (zivatarfelhők) |
A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak, csupán a téli hónapokban találhatóak bennük jég- és hókristályok.
2. Felhők alakja szerint
Réteges jellegű felhők |
vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy |
Gomolyos jellegű felhők |
függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy |
Függőleges felépítésű felhők |
amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy, s nagyságrendje megegyezik |
A felhők alakja szerint azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozták őket. Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors lehűlés gomolyfelhőket hoz létre. A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elkészítette a felhők összesített rendszerezését.
Az egyes felhőfajtákat a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza, amely 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz. Az égbolton egyszerre több felhőfajhoz tartozó felhő is jelen lehet.
3. Felhőfajok
Latin név és nemzetközi jel, |
Rövid leírás |
Cirrus (Ci) pehelyfelhő |
Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5–13 km magasságban képződik. |
Cirrocumulus (Cc) bárányfelhő |
Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amely különálló vagy egybeolvadó fodorszerű gomolyokból áll, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesz fel. |
Cirrostratus (Cs) fátyolfelhő |
Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. |
Altomcumulus (Ac) gomolyfelhő, párnafelhő |
Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól. |
Altostratus (As) lepelfelhő |
Szürkés, kékes felhőlepelként, vagy csíkos, rostos, sima réteg formájában jelenik meg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. |
Nimbostratus (Ns) réteges esőfelhő |
Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg olyan vastag, hogy teljesen kitakarja a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a Nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle. |
Stratocumulus (Sc) gomolyos rétegfelhő |
Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetősen sötét rétegből áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekből épül fel, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak. |
Stratus (St) rétegfelhő |
Általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből. |
Cumulus (Cu) gomolyfelhő |
Különálló felhők, általában sűrűk és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a Cumulusok tépettek. Nyári időszakban főként a nappali besugárzás hatására keletkeznek. |
Cumulonimbus (Cb) zivatarfelhő |
Vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső részein sima, rostos vagy barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík, lapított, amely gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában terül szét. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket, fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak (virga) ereszkednek alá. Csapadéka mindig heves és záporszerű. Kialakulását mennydörgés és villámlás kíséri. |
Összefoglaló táblázat
Latin név |
Magyar név |
Jel |
Szint |
cirrus |
pehelyfelhő |
Ci |
magas |
cirrocumulus |
bárányfelhő |
Cc |
magas |
cirrostratus |
fátyolfelhő |
Cs |
magas |
altocumulus |
párnafelhő |
Ac |
közép magas |
altostratus |
lepelfelhő |
As |
közép magas |
nimbostratus |
esőrétegfelhő |
Ns |
több szintet átfog |
stratocumulus |
gomolyos rétegfelhő |
Sc |
alacsony |
stratus |
rétegfelhő |
St |
alacsony |
cumulus |
gomolyfelhő |
Cu |
alacsony |
cumulonimbus |
zivatarfelhő |
Cb |
több szintet átfog |
OMSZ: 2012. november 22.