Március közepétől nem csak hazánkban, hanem Európa más részein is többször volt havazás, és a viharos szél másutt is okozott hófúvásokat. A téli időt a hó mellett az átlagosnál jóval alacsonyabb, fagypont alatti hőmérsékletek is jelezték.

A 2013. évi március 15. sajnos nem az ünnepről, hanem a rendkívüli időjárásról és annak következményeiről marad emlékezetes. Már napok óta olvashattuk, hallhattuk az előrejelzésekben, hogy március közepén visszatér a tél, havazással, széllel. Ki gondolta volna, hogy a téli hónapokat megszégyenítő csapatokat vonultat fel tél tábornok.

2013. március 14-én szokatlanul kemény téli vihar kezdődött Magyarországon. Az előző nap este megindult csapadék, amely a Dunántúlon hamarosan intenzív havazásba váltott erősödő északi majd északnyugati széllel társult, amely a délutáni órákra már viharossá fokozódott. Az egyre többfelé kialakult hóvihar kritikus helyzetet teremtett elsősorban az utakon, széles hóátfúvásokat és alig néhány méteres látástávolságot okozva. Az északkeleti országrészben az intenzív vizes hó megtapadva a vezetékeken sokfelé váltott ki vezetékszakadást, amely hosszan tartó áramkimaradásokkal járt. Az alábbiakban a márciusi tél meteorológiai hátterét mutatjuk be, kitérve azokra az időjárási jelenségekre, amelyek két napon keresztül okoztak katasztrófahelyzetet hazánkban.

2013. február 20-án délután körülbelül 3 óra leforgása alatt, egymást követően három intenzív hózápor is kialakult a Dunakanyar térségében, majd az északnyugati szelek szárnyán elérték Budapest budai oldalát. Az OMSZ székházából jól követhetőek voltak az események.

Egy nagy kiterjedésű ciklon déli peremén erős nyugati áramlással – ún. zonális helyzetben – 2013. január 30-án meleg levegő érkezett hazánk fölé. A következőkben néhány képpel illusztrálva az ilyen típusú melegfrontok pár jellegzetességéről lesz szó.

Az elmúlt napok felhős és gyakran csapadékos időjárása miatt a hegyi területeken zúzmara fejlődött. A durva zúzmara (angolul hard rime, franc. givre dur) akkor képződik, mikor a köd, illetve felhő „túlhűlt” víz cseppjei nekiütköznek a tárgyaknak, és gyorsan megfagynak.

Míg az utóbbi napokban Ausztráliában 1010 hPa alatti légnyomásokat mértek, és rekord közeli, néhol az eddigi rekordot megdöntő hőség uralkodott, addig Jakutföldön és Csukcsföldön 1030 hPa feletti légnyomás és -50 fok körüli zord fagy hűtötte le a kedélyeket.

Ősszel és télen a hegyekben gyakran pazar kilátásban gyönyörködhetnek a turisták. A látástávolság szorosan összefügg a levegő tisztaságával, vízgőz, vízcsepp vagy aeroszol tartalmával. A nagy látástávolság leginkább száraz és tiszta levegő mellett lehetséges, gyakran úgynevezett „hidegpárna” felett, hőmérsékleti inverzió helyzetekben tapasztalható.

Szent Ilona egy kicsiny, egyenetlen felszínű vulkanikus sziget az Atlanti-óceán déli medencéjében. A sziget arról lett nevezetes, hogy 1815-ben a britek ide száműzték Napóleont, aki 1821-ben itt halt meg. Most azonban nem a sziget történelmi aspektusát vizsgáljuk, hanem egy érdekes meteorológiai jelenséget mutatunk be.

2012. október 19-én, pénteken a svájci Alpok völgyeiben több helyen megdőlt a napi hőmérsékleti rekord. A nyári meleget a térségben jól ismert jelenség, a főnszél okozta. A gyorsan áramló száraz levegő hirtelen hóolvadást okozhat, ezért „hófalónak” is szokták nevezni. A száraz levegő napos időt hoz, s nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Alpok egyes völgyeiben melegebb klíma alakulhasson ki, annyira, hogy azok még a szőlőtermesztésre is alkalmasak legyenek.