HungaroMet: 2015. augusztus 19. 16:05
Felhőszakadás 2015. augusztus 17-én
Kovács Tamás
Mint arról előző este is hírt adtunk, augusztus 17-én az országban több helyen fordult elő rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékot adó intenzív zápor, zivatar. Automata mérőállomásaink sokfelé mértek kiemelkedő napi csapadékösszegeket, a legtöbb eső a fővárosban, Komárom-Esztergom megyében, a Balaton térségében, az Északi középhegységben és a Kiskunságban esett (1. ábra).
1. ábra
Napi csapadékösszeg 2015.08.17-én (előzetes automata adatok alapján)
A meteorológiai gyakorlat szerint reggel 7 órától másnap reggel 7-ig mért napi csapadékösszeg augusztus 17-én több helyen elérte az 50 mm-t, a legtöbb eső azonban éppen a sűrűn beépített fővárosban esett: Budapest belterületén egy óra alatt több mint 80 mm csapadékot jegyeztünk, a napi összeg pedig 115,4 mm lett (1. táblázat). A hasonló, heves csapadéktevékenység jellemzője az igen nagy tér- és időbeli változékonyság: Újpesten például „csupán” 21 mm-t regisztráltunk, ugyanakkor nem kizárt, hogy a belső kerületekben még a 115,4 mm-t is meghaladta a csapadék mennyisége.
Sorszám | mennyiség [mm] | település |
---|---|---|
1 |
115,4 |
Budapest belterület |
2 |
78,5 |
Sármellék |
3 |
70,4 |
Kiskunmajsa |
4 |
66,3 |
Budapest Pestszentlőrinc |
5 |
65,2 |
Tata |
6 |
56,8 |
Nagymaros |
7 |
55,2 |
Vérteskethely |
8 |
54,6 |
Eger |
9 |
53,2 |
Sümeg |
10 |
50,8 |
Koroncó |
11 |
50,7 |
Gyál |
12 |
50,3 |
Tát |
1. táblázat
Legnagyobb napi csapadékösszegek 2015. 08. 17-én (automata mérőállomások közül)
Mit is jelent ez a 115,4 mm-es érték, mennyire számít ez soknak 24 óra alatt? Budapesten az átlagos augusztusi havi csapadékösszeg 52 mm, ennek 17-én több mint kétszerese hullott le egyetlen nap alatt. Még megdöbbentőbb az arány, ha figyelembe vesszük, hogy ennek jelentős részét, 83,3 mm-t 18:40 és 19:40 között mértük, így a fővárosban az este egyetlen óra alatt lezúdult a havi átlagos csapadékmennyiség több mint másfélszerese! Érdekességként megjegyezhetjük, hogy Budapest belterületén az 1981 és 2010 közötti évek átlagos éves csapadékösszege 524 mm – 17-én ennek több mint az ötöde esett le egyetlen nap leforgása alatt!
Budapest belterületi állomásunk korábbi mért adatait alapul véve statisztikai vizsgálatot végeztünk, hogy megállapítsuk, mennyire számít szélsőségesnek a kérdéses napi mennyiség. Az augusztusi napi csapadékösszegekre az 1961 és 2010 közötti ötven év alapján az azokat jól közelítő Gamma-eloszlást illesztettünk, majd a napi értékekre kapott valószínűségeket a csapadékmentes napok arányával korrigáltuk. A folytonos eloszlás illesztése a diszkrét (mért) adatokból álló adatsorhoz lehetővé teszi, hogy megbecsüljük azt az - esetek többségében nem realizálódó - küszöbértéket, melynél nagyobb összegek már 1%-nál kisebb valószínűséggel fordulnak csak elő. A 2. ábrán a napi adatokból képzett hisztogramot az illesztett Gamma-eloszlás sűrűségfüggvényével együtt ábrázoltuk, mely jól követi a hisztogram oszlopainak változását. Míg a hisztogramhoz tartozó bal oldali függőleges tengelyről a relatív gyakoriságot tudjuk leolvasni, a jobb oldali függőleges tengelyről a sűrűségfüggvény értékét. A hisztogram értéke a valószínűség egy becslése, egyenesen arányos annak valószínűségével, hogy a sűrűségfüggvény helyettesítési értéke beleesik az adott, megfelelően kicsi intervallumba. Ebből következik, hogy a sűrűségfüggvény és a hisztogram hasonló alakot mutatnak, vagyis a hisztogram valójában a sűrűségfüggvény egy közelítése.
2. ábra
Augusztusi napi csapadékösszegek relatív gyakorisága és Gamma-eloszlása Budapest belterületén
Hogy pontosan mekkora annak a valószínűsége, hogy egy érték egy tetszőlegesen meghatározott intervallumba esik, azt a sűrűségfüggvény adott intervallumhoz tartozó görbe alatti területe adja meg. Ha tehát azt a csapadékmennyiséget keressük, aminél nagyobb értékek valószínűsége 1%-nál kisebb, akkor az az érték lesz a megfelelő, melytől jobbra a levágott görbe alatti terület 0,01-nál kisebb lesz.
A 2. ábra értelmében a csapadékmentes napokat is figyelembe véve Budapest belterületén a 28 mm-t meghaladó augusztusi napi csapadékösszeg már rendkívülinek számít. Ugyanez a küszöbérték kizárólag a csapadékos napok alapján 43 mm, ám a 2015. augusztus 17-én regisztrált 115,4 mm mindkettőt jócskán meghaladja. Vizsgálatunk alapján ezen összeg előfordulási valószínűsége roppantul csekély, mindössze 0,001%, így a 17-én lehullott mennyiség egyértelműen rendkívül szélsőségesnek számít.
Kitekintésképp megkerestük az állomás történetének eddigi legcsapadékosabb napjait is, és nem meglepő módon azt találtuk, hogy 1901 óta egyszer sem fordult elő 100 mm-t meghaladó napi összeg, de a 80 mm-t is csupán egyszer haladta meg az érték. A korábbi rekord 1937. május 23-án született, akkor 93,9 mm-t jegyeztünk, így a mostani érték ezt több mint 20 mm-rel múlta felül.
Láthatjuk tehát, hogy a 17-én lezúdult csapadékmennyiség példátlanul soknak számít a fővárosban. Ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, vajon hazánk éghajlatán mekkora napi összegek fordulhatnak elő egyáltalán. Adatbázisunk tanúsága szerint a mérések 1901-es kezdete óta alkalmanként előfordulhat még ennél is kiadósabb csapadék. Az eddigi legnagyobb 24 órás csapadékmennyiséget 1963. szeptember 8-án mértük Gyömrőn, ahol 202,7 mm esett egyetlen nap leforgása alatt (2. táblázat), de ha nagy ritkán is, más esetekben is előfordulhat akár 150 mm-t meghaladó mennyiség. A 3. táblázat alapján a mostani budapesti érték az augusztusi ranglistán a 24. legnagyobb.
Sorszám | mennyiség [mm] | település | dátum |
---|---|---|---|
1 |
202,7 |
Gyömrő |
1963. szeptember 8. |
2 |
194,1 |
Letkés |
1957. július 12. |
3 |
193,0 |
Királyszállás Várpalota |
1958. június 12. |
2. táblázat
Legnagyobb napi csapadékösszegek Magyarországon 1901 óta
Sorszám | mennyiség [mm] | település | dátum |
---|---|---|---|
1 |
164,0 |
Mezőhék |
2005. augusztus 4. |
2 |
156,2 |
Parádsasvár |
1974. augusztus 3. |
3 |
141,0 |
Gagybátor |
2002. augusztus 9. |
… |
… |
… |
… |
24 |
115,4 |
Budapest belterület |
2015. augusztus 17. |
3. táblázat
Legnagyobb augusztusi napi csapadékösszegek Magyarországon 1901 óta