2026. augusztus

A legmelegebb és a 4. legszárazabb augusztus 1901 óta.

1. ábra
Középhőmérséklet

A hónapban a középhőmérséklet 22-26 °C között alakult hazánkban. Ezen belül az Alföldön találhatjuk a melegebb területeket, jellemzően 25-26 °C közötti átlagokkal. A legmagasabb értékek a Körös-Maros közén és az Alsó-Tisza-vidéken figyelhetők meg, ezeken a tájakon a 26 °C-ot is meghaladta a havi átlag. A legalacsonyabb – 22 °C alatti – havi átlagok a magasabban fekvő területeinken, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben jelentkeztek. A legalacsonyabb havi középhőmérséklet Kékestetőn 20,1 °C volt, míg a legmagasabb havi értéket (27,3 °C) Pécs Egyetem állomáson mértük. Az extrém meleg augusztus a küszöbnapok számában is megmutatkozik: mindegyikből több fordult elő a sokéves átlagnál. Az országban átlagosan 30 nap volt nyári nap (Tmax≥25 °C), szemben a sokéves értékkel, ami 24 nap. Hőségnapok (Tmax≥30 °C) száma 24 volt, ami több, mint kétszerese az 1991-2020 közötti átlagnak (11 nap). A forró napok (Tmax≥35 °C) esetében még ennél is nagyobb a növekedés: idén 10 ilyen nap volt, a normálérték pedig 2 nap. Sok településen még ennél is magasabb volt a forró napok száma: a legtöbbet, 15 napot Villányban és Baja Csillagvizsgáló állomáson regisztráltuk. A meleg éjszakák (Tmin≥20 °C) száma 6 volt országosan; a normálérték 2 nap, míg Boda és Pécs Egyetem állomásokon 22-22 ilyen napot figyelhettünk meg (ez volt a havi maximum ebből az indexből). A hőmérséklet napi csúcsértékét a hónapban Kiskunfélegyházán mértük augusztus 6-án 41,8 °C-kal, míg a legalacsonyabb érték, 4,7 °C augusztus 24-én Lénárddarócon adódott.

2. ábra
Középhőmérsékleti anomália az 1991-2020-as átlaghoz viszonyítva

Az augusztus 3,7 °C-kal volt melegebb az 1991-2020-as normálnál. Az országos átlagban 24,9 °C-os havi középérték a legmelegebbnek számít 1901 óta. Az anomália térképen csak pozitív értékeket találunk. A legkisebb eltérést (2 és 3 fok között) az északkeleti országrészben, valamint a Dunántúlon elszórtan figyelhetjük meg. Hazánk legnagyobb részén 3 és 4 fok között alakult az anomália. A legnagyobb mértékű eltérés (4 és 5 fok között) a Dunántúli-középhegységben és -dombságban, a Körös-Maros közén és az Alsó-Tisza-vidéken azonosítható. Ezen belül kisebb tájakon (a Mecsekben és a főváros térségében) 5 °C-nál nagyobb anomália is megjelent.