A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint globálisan 2023. a legmelegebb év lett 1850 óta. Az ERA5 adatbázis alapján az évben a globális átlaghőmérséklet 14,98 °C volt, ami 0,17 °C-kal múlta felül a 2016-ban mért értéket, az eddigi csúcstartót. 2023 tavaszán El Niño állapot vált uralkodóvá a trópusi Csendes-óceán térségében, ami jelentős befolyást gyakorol a légköri nedvesség eloszlására, melyen keresztül nem csak a trópusok, hanem a mérsékelt öv időjárására és klímájára is hatással van. A 2023-as év 1,48 °C-kal volt melegebb az (1850-1900-as) iparosodás előtti szintnél és 0,60 °C-kal haladta meg az 1991-2020-as normál átlagát. Júniustól decemberig minden egyes hónap melegebb volt, mint bármelyik előző év megfelelő hónapja. 2023 júliusa és augusztusa volt a két legmelegebb hónap a feljegyzések szerint, ennek fényében nem meglepő, hogy a legmelebb nyarat zártuk az ERA5 adatbázisa alapján. A szén-dioxid és a metán légköri koncentrációja tovább emelkedett. 2023-ban rekordszintet ért el: 419 ppm, illetve 1902 ppb értéket. Világszerte számos szélsőséges eseményt regisztráltak, köztük hőhullámokat, árvizeket, aszályokat és erdőtüzeket. Az erdőtüzek által okozott szén-dioxid-kibocsátás 2023-ban becslések szerint 30%-kal nőtt 2022-hez képest, elsősorban a Kanadában tartósan fennálló erdőtüzek miatt.

Európában 1850 óta a 2023-as lett a 2. legmelegebb év, az előző, 2022-es évet váltotta le a 2. helyen, a Copernicus Climate Change Service elemzése szerint. Az ERA5 adatbázisban 1,02 °C-kal haladta meg a középhőmérséklet átlaga az 1991-2020-as átlagot, és 0,17 °C-kal volt csak hűvösebb, mint a legmelegebb (2020-as) év, amelyet Európában eddig feljegyeztek. Az ősz és a tél is előkelő, 2. helyre került az őszök és telek sorában, a 2023-as nyár pedig az 5. legmelegebb volt Európában. Hosszantartó intenzív hőhullámok sújtottak több európai országot is (Spanyolország, Franciaország, Olaszország), míg jelentős méretű területen pusztított erdőtűz Görögországban.

Magyarországon a 2023-as évi középhőmérséklet országos átlagban 12,23°C-nak adódott (1. ábra), így 1,5 °C-kal volt melegebb az 1991-2020-as éghajlati normálnál. Az ellenőrzött, homogenizált (MASHv3.03) és interpolált (MISH v1.03) adatok alapján közel 0,2 °C-kal haladta meg az eddigi legmelegebb (2019) évet. Az évi középhőmérséklet országos átlaga 90%-os megbízhatósági szinten szignifikánsan emelkedik az 1901-től kezdődő hosszú idősor lineáris trendbecslése alapján. Változása az elmúlt 123 év alatt (1901 és 2023 között) átlagosan +1,53 °C, míg az országon belül legalább +1,17 °C és legfeljebb +1,90 °C közötti hőmérséklet-változás fordult elő.

Az év során lehullott csapadék mennyisége országos átlagban a homogenizált adatok alapján 767 mm, ezzel a 8 legcsapadékosabb év volt 1901 óta. Két egymást követő száraz év után 2023-ban 25%-kal több csapadék hullott a normálnál országos átlagban. Már az év első hónapja is rendkívül csapadékosnak bizonyult, a legcsapadékosabb január lett a XX. század kezdete óta. Az átlagosnál sokkal nedvesebb volt a november és a december is, az előbbi 120%-kal, az utóbbi 84%-kal haladta meg az átlagot, mellyel a november a 8., december pedig a 10. legcsapadékosabb lett 1901 óta. Az elmúlt 123 évben, 1901 és 2023 között – az évi csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trend alapján – mérsékelt, átlagosan 3,8%-os csökkenést tapasztaltunk, a csapadék csökkenése statisztikailag nem szignifikáns (2. ábra). A változás az ország különböző pontjain -16% és +7% között alakul, az északnyugati tájakon 10‑16%-os csökkenést, az Alföld északi részén kisebb területen 4-6%-os növekedést kapunk.