RCMTeR

2016. február 29-én fejeződött be az „RCMTéR – A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére” című projekt, melynek záró eseménye az Országos Meteorológiai Szolgálat központjában került megrendezésre. A rendezvény célja a döntéshozók, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatával foglalkozó szakemberek és a sajtó tájékoztatása volt a projekt során elvégzett kutatásokról és a legfontosabb eredményekről.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) által támogatott projekt 2014 decemberében indult azzal a céllal, hogy a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben (NATéR) a Kárpát-medencében a 21. században várható éghajlatváltozásról jelenleg rendelkezésre álló információkat bővítse és fejlessze, továbbá segítse a felhasználókat a klímamodell-információk megfelelő értelmezésében és felhasználásában. A projekt célkitűzéseit az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszéke és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) közösen valósította meg 2016. február végéig.

A rendezvényt Radics Kornélia, az OMSZ elnöke, Arild Moberg Sande, Norvégia magyarországi képviselője, valamint Iványi Zsuzsanna, Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársa közösen nyitották meg.

Radics Kornélia köszöntötte a vendégeket, majd elmondta, hogy a Szolgálatnak hosszú múltra visszatekintő, jó szakmai kapcsolatai vannak különböző norvégiai intézményekkel, s az EGT Alap támogatása tovább erősítette ezeket az együttműködéseket. Kiemelte az Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program fontosságát, aminek ernyője alatt az Alap finanszírozásával létrejöhetett a NATéR, s az elmúlt 2-3 évben megvalósulhatott számtalan, az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatával foglalkozó projekt. Beszédének zárásaként annak a reményének adott hangot, hogy a kutatások nem szakadnak meg a projektek lezárultával.

Arild Moberg Sande bemutatta az EGT Alap célkitűzéseit és külön kiemelte az energiaiparral, a környezetvédelemmel és éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó kutatások jelentőségét. Meleg szavakkal köszönte meg az RCMTéR projektben igen rövid idő alatt elvégzett munkát, ami hozzájárult ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a jövőben várható változások megismerésének fontosságára és részletes információkkal lássa el a társadalmat.

Iványi Zsuzsanna a NATéR mellett bemutatta a Program másik két elemét is: a klímaváltozással kapcsolatos hazai szemléletformálást és adaptációs kapacitásfejlesztést, valamint a helyi szintű alkalmazkodási tevékenység minta projekteken keresztül való előmozdítását.

A nyitóbeszédeket követően Homolya Emese, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) – Nemzeti Alkalmazkodási Központ munkatársa tartott előadást a NATéR-ban lévő klímamodell-adatok felhasználásáról. Ismertette, hogy a NATéR jelenlegi változatában milyen információk (projekciók) érhetők el a 21. században várható éghajlati változásokról, melyek a hatásvizsgálatokban leggyakrabban használt meteorológiai változók, és áttekintette az MFGI-ben elvégzett hatásvizsgálatokat. A felhasználók részéről elsősorban a hőmérséklet, a csapadék, a globálsugárzás, a relatív páratartalom és a szélsebesség napi, havi vagy éves értékeire van igény, amelyekből aszályindexet, éghajlati szélsőségeket (pl. extrém hőmérsékleti és csapadékértékek gyakoriságát, száraz időszakok hosszát, csapadékintenzitást), potenciális párolgást és klimatikus vízmérleget számolnak. Kutatási témáik közül kiemelte a talajvíztükör és az ivóvízkészlet sérülékenységének vizsgálatait, valamint bemutatta, hogyan vizsgálták az éghajlatváltozás hatását a villámárvizek gyakoriságára.

Az adaptáció megtervezéséhez elengedhetetlen a jövőben várható változások bizonytalanságának számszerűsítése és azok figyelembevétele a hatásvizsgálatokban. Jelenleg a hazai hatásvizsgálatok többsége csak egy klímamodell eredményein alapul, ami ezt nem teszi lehetővé. Többek között a felhasználók ezirányú képzését és a NATéR-ban elérhető klímaprojekciók fejlesztését célozta meg az RCMTéR projekt, amit Szépszó Gabriella, a projekt vezetője mutatott be részletesen. A projekt során az ALADIN-Climate és a RegCM regionális éghajlati modellek továbbfejlesztett változatával készítettek új projekciókat 10 km-es rácsfelbontáson a legfrissebb kibocsátási forgatókönyvek figyelembevételével. Kiemelt hangsúlyt fektettek a felhasználók támogatására a projekciós eredmények helyes és hatékony alkalmazásában. Ennek érdekében két konzultációs workshopot szerveztek a felhasználói igények felmérésére, illetve a modelladatok hatásvizsgálatokban való alkalmazásának kérdéseiről és kihívásairól. A projekt keretein túlmutató kapcsolatokat alakítottak ki a bergeni Bjerknes Központtal, aminek következő állomása egy nemzetközi workshop megrendezése egy olyan hálózat kiépítése céljából, amely sikerrel pályázhat nemzetközi projektek megvalósítására a témában.

A projekt modellkísérleteinek végrehajtása több lépésben történt. Először érzékenységi szimulációk készültek az integrálási tartomány és a fizikai parametrizációk optimális beállításainak meghatározásához. Ezt követte az új modellváltozat és az új beállítások tesztelése egy hosszabb múltbeli időszakra. A validációs vizsgálatokat Pieczka Ildikó, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa foglalta össze. Az 1981–2000 időszakra vonatkozó szimulációk kezdeti- és határfeltételeit egyrészt méréseken alapuló re-analízisek, másrészt globális klímamodellek eredményei szolgáltatták. A modelleredmények validációja két referencia-adatbázissal történt: az Európát lefedő E-OBS és a nagyszámú magyarországi megfigyelést tartalmazó CARPATCLIM adatbázissal. Az eredmények alapján elmondható, hogy az ALADIN-Climate modell többnyire túl alacsony, a RegCM modell pedig túl magas hőmérsékleti értékeket ad, illetve a csapadékösszeg esetében gyakori a felülbecslés. Ugyanakkor a NATéR első változatához információt szolgáltató korábbi modellkísérletekhez képest az új szimulációk pontosabb eredményeket szolgáltatnak: az ALADIN esetében tapasztalt nagymértékű nyári csapadék-felülbecslés az új kísérletekben jelentős mértékben csökkent, a RegCM pedig a csapadék korábban gyengén leírt éves menetét az új eredményekben jobban közelíti.

A modellekkel végrehajtott projekciók előzetes eredményeit Sábitz Judit, az OMSZ Klímamodellező Csoportjának munkatársa ismertette. A projekt keretében elvégzett szimulációkban a jövőbeli emberi tevékenység leírására két reprezentatív – egy „optimista” és egy „pesszimista” – kibocsátási szcenáriót tekintettek. A két modellel és a két forgatókönyvvel összesen két projekció készült, melyek segítségével egyszerre számszerűsíthető az emberi tevékenység leírásából származó bizonytalanság és a modellek eltéréseiből eredő bizonytalanság. A várható változásokat az 1971–2000 referencia-időszakhoz viszonyítva a 2021–2050 és a 2069–2098 időszakra határozták meg. Az eredmények hazánkban az átlaghőmérséklet 3-4 °C-os növekedését valószínűsítik az évszázad végéig, aminek következtében a szélsőségesen meleg napok száma várhatóan növekedni, a fagyos napok száma pedig csökkenni fog. A modellek az országos éves csapadékmennyiség 10-20 %-os növekedését jelzik, azonban a csapadék éven belüli eloszlására vonatkozó becslések rendkívül bizonytalanok, a két modell eredménye gyakran egymástól jelentősen eltérő jövőképet mutat.

Az előadások után feltett kérdésekben felvetődött, mennyire szerencsés a két modell eredményeit együtt közölni, tekintve, hogy két különböző forgatókönyvvel készültek a jövőre vonatkozó szimulációk. A projektvezető válaszában rámutatott arra, hogy az IPCC ugyanilyen módon jeleníti meg a bizonytalanságot, azaz a különböző kibocsátási szcenáriókkal és klímamodellekkel készült projekciók eredményeit együttesen közli. Ugyanakkor az RCMTéR projekt eredményei megmutatják a NATéR egyik fontos fejlesztési irányát: a legvalószínűbb változások kijelöléséhez és az eredmények megfelelő értelmezéséhez nem elegendő csupán két modell eredményeire alapozni a további vizsgálatokat. Egy kéttagú szimuláció-együttes (ensemble) megmutatja a bizonytalanságok alapvető irányait, de nem elegendő a bizonytalanság teljes spektrumának feltérképezésére. Átfogó információt egy megfelelően kiválasztott ensemble ad, amely kiegyensúlyozottan megjeleníti mind a jövőbeli emberi tevékenységre vonatkozó kibocsátási forgatókönyvek megválasztásából eredő, mind a regionális modellek számára határfeltételt szolgáltató globális klímamodellekből származó, valamint magukból a regionális klímamodellek eltéréseiből adódó bizonytalanságokat. Ezért a jövőben mindenképpen szükséges a NATéR projekciós adatainak bővítése további modellkísérletek eredményeivel.

A rendezvény zárásaként a projektvezető megköszönte a projektben résztvevő szakemberek, kollégák és partnerek munkáját, illetve a hatások vizsgálatával foglalkozó kutatóknak azt, hogy mindvégig figyelemmel követték a projekt fejleményeit. Elmondta, hogy az RCMTéR projekt az OMSZ számára több szempontból is fontos volt, például az EGT Alap támogatása lehetővé tette az éghajlati modellezés személyi és infrastrukturális hátterének fejlesztését. Sikerként könyvelte el, hogy a felhasználókkal aktív kapcsolatot sikerült kialakítaniuk. Tervezik a projekt során elvégzett kutatások folytatását, amiben számítanak a felhasználókkal az elmúlt években kiépített szakmai együttműködéseikre.