KRITéR: A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és
a kritikus infrastruktúrákra

Magyarországon megmutatkoznak a változó éghajlat jelei a hőmérsékleti és a csapadék szélsőségek intenzitásában és gyakoriságában, ami megerősíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás igényét. Hazánkban megtörtént a klímaváltozás várható egészségi hatásainak felmérése, s folyik a hőhullámok hatásainak folyamatos nyomon követése. Nemzetközi turizmus klíma értékelő rendszerek segítségével több hazai és nemzetközi turisztikai célterület éghajlati viszonyait elemzik, és megkezdődött az elemző módszerek hazai lakosságra való adaptálása. Magyarországon a közlekedés ágazat vonatkozásában a létfontosságú létesítmények, rendszerek és rendszerelemek azonosítása és kijelölése, a vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésének hiányában még nem kezdődött meg, így jelenleg országos szintű elemzés nem áll rendelkezésre a témában.

Máig hiányoznak az összehangolt vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozás milyen hatásokkal jár a különböző területekre. A célirányos alkalmazkodási stratégia kialakításához elkerülhetetlen egy olyan módszertan kialakítása, amely alapján az egyes szektoroknak a klímaváltozás hatásainak való kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét objektív módon számszerűsíteni lehet. A projekt célja egy ilyen módszertan kidolgozása a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (különös tekintettel az egészségügyre és a közúthálózatra), s a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kiterjesztése az ezekre vonatkozó kitettségi, érzékenységi, alkalmazkodási és sérülékenységi indikátorokkal. A NATéR adatbázisában lévő jó minőségű, reprezentatív meteorológiai információkon alapuló vizsgálatok nemcsak annak a lehetőségét teremtik meg, hogy az adaptációs folyamat további résztvevői (kutatók, döntéshozók) ugyanazokon a kiindulási adatokon alapuló (tehát összefüggő) adatrétegekkel dolgozzanak, de a projekt keretében kidolgozott módszertant adaptálni tudják a saját vizsgálataikhoz és elemzéseikhez is. A pályázat keretében közvetlen expozíciót jellemző klíma indikátorokat azonosítunk, s kifejlesztünk olyan indikátorokat, melyekkel az időjárási események hatása mérhető. Célunk egy olyan alap-módszertan kidolgozása, ami a későbbiekben egyszerűen továbbfejleszthető a bővebb meteorológiai (és egyéb) adatigények felmérésével, kielégítésével és az ebből eredő módszertani bizonytalanságok figyelembevételével. A kifejlesztett indikátorok fontos segítséget nyújtanak az egészségügyi és turisztikai szolgáltatások fejlesztése, továbbá a közúti biztonsági célú beruházások tervezése során.

A projekt a turizmus és a kritikus infrastruktúrák területén végzi el vizsgálatait és elemzéseit, ezért elsősorban ezen ágazatok vezető szakembereivel tervezünk együttműködni. Ezenkívül a projekt keretében kidolgozandó hatásvizsgálati módszertan „kiterjesztése” érdekében más kapcsolódó szektorok és szakterületek szakembereivel is konzultációt folytatunk. A pályázók a NATéR C11 komponensének megvalósításában már közvetlen kapcsolatban állnak a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel, valamint az MFGI-n keresztül a hatásvizsgáló szakemberekkel, így a projekt létező együttműködéseken alapul. Konkrét céljaink a következők:

• Vizsgálatok a hőhullámok okozta többlethalálozásra: 0,1°-os felbontású mért hőmérsékleti adatok és a lakosság települési szintű halálozási adatainak felhasználásával meghatározzuk a településekre vonatkozóan az extrém hőmérsékletből eredő többlethalálozást a referencia időszakban, valamint 2021-2050-re és 2071-2100-ra az OMSZ-ban futtatott ALADIN-Climate regionális klímamodell 10 km-es felbontású napi hőmérsékleteredményei alapján a többlethalálozásban várható változást járási és rácspontokra bontott szinten.
• Szélsőséges időjárási helyzetek közúti balesetekre gyakorolt hatásának vizsgálata: A 2011–2014 időszak hőségnapjai, valamint hideg, csapadékos téli napjai idején a közutakon regisztrált, katasztrófavédelmi egységek beavatkozásával járó balesetek lokalizálása révén meghatározhatók a veszélyeztetett útszakaszok. A kitettség az OMSZ mérési adatai és éghajlati modelleredményei alapján, az érzékenység alapvetően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervénél rendelkezésre álló adatok alapján jeleníthető meg térképen. A kettő összegzése által eredményezett hatástérképek kiegészülnek a hivatásos tűzoltó parancsnokságok kiérkezési idejét (mint alkalmazkodóképességet) ábrázoló országos térképpel. A végeredményként előálló sérülékenységi térkép alapján kerül sor az országos szintű elemzésre.
• Klimatikus viszonyok turizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata: Áttekintjük a turizmus területhez kapcsolódó TCI és CIT indikátorok szakirodalmát. A TCI indikátort módosítjuk úgy, hogy kifejezze a magyarországi lakosság szubjektív termikus értékeléseit. A NATéR 0,1°-os felbontású rácshálózatára előállított CIT, valamint az eredeti és módosított TCI adatok felhasználásával meghatározzuk a rácsponti, illetve település (járási) szintű turisztikai klíma viszonyokat a referencia időszakra, valamint az ALADIN-Climate klímamodellben 2021-2050-re, illetve 2071-2100- ra vonatkozó adatok segítségével a turizmus klíma viszonyokat járási és rácspontokra bontott szinten. Elemezzük a klimatikus viszonyok változásának megjelenését a 2000-óta folyó infrastruktúra fejlesztések tervezésében és előkészítésében. Vizsgáljuk a turisztikai fejlesztéseket, szálloda és gyógyfürdő beruházásokat abból a szempontból, hogy megjelenik-e bennük a klímatudatosság, számolnak-e a turisztikai beruházások a megváltozó klímatikus viszonyokkal. Elemezzük megváltozó idegenforgalmi szezon megváltozását a vízpartokon és a városlátogatások terén. A projekt izlandi, liechtensteini és norvégiai támogatásból valósul meg. www.eeagrants.org Az OMSZ koordinálja a NATéR adatbázishoz szükséges adatok összegyűjtését, a vizsgálatokhoz szükséges meteorológiai adatok előállítását, a turisztikai klimatológiai paraméterek matematikai–statisztikai elemzését, a CIT turisztikai klimatológiai indikátor fejlesztését és tesztelését, a projekt eredményeinek kommunikációját. Az OKI koordinálja a NATéR adatbázishoz szükséges egészségügyi adatok összegyűjtését, az időjárási paraméterek és az egészségi végpontok összefüggéseinek matematikai– statisztikai elemzését, a klímaváltozási eredmények értékelését, az indikátorok tesztelését. A BM OKF koordinálja a közúti balesetekkel kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges adatok összegyűjtését, a sérülékenységi vizsgálatok elvégzését, az eredmények értékelését. Az SZTE koordinálja a turizmus klíma értékelő módszertan és a TCI indikátor fejlesztését, a NATéR adatbázishoz szükséges turisztikai adatok összegyűjtését, az eredmények értékelését. Minden partner hozzájárul a projekt eredményeinek kommunikálásához.

  A téma politikai támogatottsága számos magasszintű politikai irányelvvel, határozattal és rendelettel bizonyított. Ezek közül a legfontosabbak az EU és Magyarország szintjén a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia; a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program; a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia; az EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program; az Európa 2020 Stratégia.